Pest vezetése 1847-ben döntött egy új köztemető létesítéséről a kerepesi dűlőben; általános használatba vétele 1849 tavaszára tehető. A 19. század végére nemzeti panteonná vált: itt állnak Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleumai, és itt nyugszik többek közt Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Babits Mihály és József Attila.
A józsefvárosi sírkertet eredetileg a meglévő temetők tehermentesítésére szánták, ám korai nevezetes temetései – köztük Egressy Béni, Garay János és Vörösmarty Mihály búcsúztatása – hamar különleges rangot adtak neki. Vörösmarty 1855-ös temetése az önkényuralom elleni néma tömegtüntetésbe fordult.
A nagy síremlékek a kiegyezés után sorra épültek. Az 1870-ben ide temetett Batthyány Lajos mauzóleuma Schickedanz Albert terveivel 1872 és 1874 között készült el, Deák Ferencé Gerster Kálmán munkája, az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos monumentális sírboltja – az ország legnagyobb síremléke – pedig Gerster és Stróbl Alajos közreműködésével 1909-re épült fel. Gerle Lajos és Hegedűs Ármin árkádsora 1908-ban zárult le, a Körner József tervezte Munkásmozgalmi Panteon 1959-ben.
2013-ban az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította; 2016 óta a Nemzeti Örökség Intézete kezeli. Több mint ezerötszáz sírja védett.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Fiumei úti sírkert – A temető története: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
- PestBuda – Köztemetőnek szánták, nemzeti pantheon lett: https://pestbuda.hu/cikk/20221101_koztemetonek_szantak_nemzeti_pantheon_lett_175_eve_dontottek_a_kerepesi_temeto_megnyitasarol
- Megjegyzés: az első temetések időpontja a forrásokban 1847 és 1849 között ingadozik.
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.