A modern magyar színházi rendezés megteremtője a Zemplén vármegyei Tokajban született 1836. március 14-én. Színészként vándortársulatokban kezdte: megfordult Láng Boldizsár, Havi Mihály és Latabár Endre társulatában, 1861 és 1863 között a kolozsvári Nemzeti Színházban játszott, majd 1863-ban a pesti Nemzeti Színház tagja lett.
1868 és 1874 között a Nemzeti Színház rendezője volt. Egy súgóval tettlegességig fajuló vitája miatt 1874-ben elbocsátották, ám 1877-ben főrendezőként tért vissza, 1878-tól pedig drámai igazgatóként irányította a társulatot.
Rendezőként maradandót alkotott: 1879. december 1-jén ő mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét, 1883. szeptember 21-én pedig elsőként vitte színre Madách Imre Az ember tragédiáját. Nevéhez fűződik a Bánk bán és számos Shakespeare-darab – egyebek közt az Othello, a Szentivánéji álom és a Rómeó és Júlia – nagy hatású színreállítása. Több mint hatvan színművet fordított, köztük Goethe, Racine és Schiller műveit.
Oktatóként is nagy hatást gyakorolt: a Színészakadémián, illetve elődjén, a Színészeti Tanodán az 1860-as évektől több mint negyedszázadon át tanított, 1874-től aligazgatóként. 1893–94-ben a jogutód Színművészeti Akadémia első igazgatója volt. Budapesten hunyt el 1894. március 12-én. A NÖRI nyilvántartása szerint a Fiumei úti sírkert 34/1. parcellájában nyugszik; sírja 2001 óta védett.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Paulay Ede: http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/paulay-ede
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.