Egy nemzeti sírkert gondolatát már Széchenyi István felvetette 1843-ban. Pest vezetése 1847-ben döntött egy mintegy 230 holdas új köztemető kialakításáról a kerepesi dűlőben; a terület keleti széle a mai Asztalos Sándor út vonaláig ért. A megnyitást a kolerajárvány is hátráltatta, így általános használatba vétele 1849 tavaszán kezdődött – a hivatalos nyitónapot több feldolgozás 1849. április 1-jére teszi.
Az első temetések pontos időpontjáról a források eltérnek. Az első ismert halottak az isaszegi csatában megsebesült, majd a pesti Rókus kórházban elhunyt honvédek voltak; sírjaik helyét ma már nem lehet azonosítani. Az első neves elhunyt Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője volt (1851), Vörösmarty Mihály 1855-ös temetése pedig több tízezer résztvevővel hazafias megmozdulássá vált.
A kiegyezés után Batthyány Lajos 1870-es újratemetése, majd Deák Ferenc és Kossuth Lajos temetése tette a sírkertet a 19. század végére nemzeti panteonná. A főváros 1885-ben dísztemetővé nyilvánította, 1956-ban zárt temető és Nemzeti Panteon lett. 1997 óta műemlék, 2013-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánították, 2016 óta a Nemzeti Örökség Intézete kezeli. Hivatalos neve ma Fiumei Úti Nemzeti Sírkert.
Források
- Fiumei úti sírkert – A temető története: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
- PestBuda – Köztemetőnek szánták, nemzeti pantheon lett: https://pestbuda.hu/cikk/20221101_koztemetonek_szantak_nemzeti_pantheon_lett_175_eve_dontottek_a_kerepesi_temeto_megnyitasarol
- Mandiner – Az isaszegi csatában elhunyt honvédek: https://mandiner.hu/belfold/2024/04/az-isaszegi-csataban-elhunyt-honvedek-voltak-a-175-eves-fiumei-uti-sirkert-elso-hires-halottjai