A reformkor legnagyobb hatású politikusa és szónoka a zempléni Monokon született 1802. szeptember 19-én. Ügyvédként kezdte, az 1832–36-os országgyűlésről írt tudósításaival vált ismertté, majd 1841 és 1844 között a Pesti Hírlap szerkesztőjeként a liberális ellenzék vezéralakja lett; reformelképzelései körül híres vita bontakozott ki közte és Széchenyi István között.
1848-ban a Batthyány-kormány pénzügyminisztere lett, a szabadságharc idején az országot irányította, és 1849. április 14-én Debrecenben ő kezdeményezte a Habsburg-ház trónfosztását. A bukás után Törökországba menekült, 1851–52-ben Angliában és Amerikában tartott előadókörutat, majd Londonban, később Torinóban élt. A kiegyezést elutasította, nézeteit a híres Kasszandra-levélben fogalmazta meg.
Torinóban halt meg 1894. március 20-án. Holttestét Budapestre hozták, és a kerepesi temetőben, óriási részvét mellett temették el. 1909-ben helyezték át a Gerster Kálmán és Stróbl Alajos tervezte Kossuth-mauzóleumba, amely a 23. parcella szigetén áll, és az ország legnagyobb síremlékének számít.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető), Kossuth-mauzóleum |
|---|---|
| Róla elnevezve | Kossuth-mauzóleum |
| Események | Kossuth Lajos átkerül a mauzóleumba, Kossuth Lajos temetése |
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Kossuth Lajos: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/kossuth-lajos-udvardi-es-kossuthi
- Köztérkép – Kossuth Lajos mauzóleuma: https://www.kozterkep.hu/8536/kossuth-lajos-mauzoleuma