A Nyitra megyei Vitkócon született 1855. április 9-én. Nevelőként és újságíróként dolgozott, mielőtt Budapesten az irodalmi élet ismert alakja lett; írt többek között a Hon című lapba, és a Magyar Népbarát irodalmi hetilapnál is dolgozott.
Esszéket, drámákat és verseket egyaránt alkotott. Lírája az impresszionizmus és a szimbolizmus felé mutatott, Heine és Lenau hatását viselte magán. Pán halála című verse Jászai Mari szavalatai révén vált népszerűvé. Műfordítóként is dolgozott: Ibsen Nórájának fordítása halála után, 1892-ben jelent meg.
Budapesten hunyt el 1889. július 11-én, alig harmincnégy évesen. A NÖRI nyilvántartása szerint a Fiumei úti sírkert 34/1. parcellájában nyugszik; sírja 2001 óta védett.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Reviczky Gyula: http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/reviczky-gyula
Még a negyedből
EseményKossuth Lajos temetése1894. április 1-jén a korabeli beszámolók szerint csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára Kossuth Lajost a kerepesi temetőbe.SzemélyEötvös LorándBáró Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, a torziós inga feltalálója, az MTA elnöke és vallás- és közoktatásügyi miniszter; a Fiumei úti sírkertben nyugszik.HelyKossuth-mauzóleumMagyarország legnagyobb síremléke a Fiumei úti sírkertben: Gerster Kálmán és Stróbl Alajos műve, 1909. november 25-én helyezték el benne Kossuth Lajost.SzemélyHugonnai VilmaAz első magyar orvosnő; a Tisztviselőtelepen, a Bíró Lajos utcában lakott.SzemélyBabits MihályKöltő, író, műfordító; másfél évtizedig a Reviczky utca 7.-ben lakott.SzemélyJózsef AttilaKöltő; a Fiumei úti sírkertben nyugszik.