A romantikus magyar költészet legnagyobb alakjainak egyike a Fejér megyei Nyéken született 1800. december 1-jén. Fiatalon nevelőként dolgozott a Perczel családnál, közben jogot tanult, és 1824-ben ügyvédi vizsgát tett, ám végül az irodalomnak szentelte életét: 1827 és 1832 között a Tudományos Gyűjteményt és melléklapját, a Koszorút szerkesztette, 1830-ban az Akadémia tagja lett. Később Bajzával és Toldyval az Athenaeum és a Figyelmező című lapokat is jegyezte.
Országos hírnevét a Zalán futása (1825) hozta meg, a Csongor és Tünde (1831) pedig a modern magyar költői nyelv egyik alapművévé vált. Az 1837-ben írt Szózatot a nemzet második imádságaként tartják számon. 1848-ban Bács-Bodrog megye képviselőjeként ült az országgyűlésben, 1849 nyarán pedig a kegyelmi törvényszék bírájaként is működött. Kései korszakának nagy verse A vén cigány (1854); Shakespeare Lear királyát is lefordította.
A szabadságharc bukása után megrendült egészsége; 1855. november 19-én, Pesten, gyógykezelés közben váratlanul hunyt el. November 21-i temetése a kerepesi temető történetének egyik első nagy eseménye lett: a sírkert szerint néma tömegtüntetés volt a neoabszolutizmus ellen. Sírja a jobb oldali fal mentén, a 82. parcellában található, 2001 óta nemzeti sírkerti védettséget élvez.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Vörösmarty Mihály: https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/vorosmarty-mihaly-nemes
- Fiumei úti sírkert – A temető története: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.