Glatter Miklós néven született Budapesten 1909. május 5-én; a Radnóti nevet 1934-től viselte. Szegedi egyetemi évei alatt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója volt, részt vett falukutató kirándulásokon és munkás-kulturális rendezvényeken. Első kötete, a Pogány köszöntő 1930-ban jelent meg; a következő, az Újmódi pásztorok éneke (1931) példányait azonban erkölcsi kifogásokra hivatkozva a hatóságok lefoglalták. 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit.
Modern hangú költészete és francia szerzőktől készült fordításai már életében elismerést hoztak: 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. Fontosabb kötetei közé tartozik a Járkálj csak, halálraítélt! (1936), az önéletrajzi Ikrek hava (1940) és az Orpheus nyomában című műfordításgyűjtemény (1943). 1940 és 1944 között többször is munkaszolgálatra hívták be, utoljára 1944 tavaszán a szerbiai Borba vitték. Egy erőltetett menet során, 1944. november 9-én Abda közelében egy német katona agyonlőtte. Amikor holttestét exhumálták, kabátja zsebében megtalálták utolsó verseit tartalmazó noteszét, a bori noteszt; ezek a versek a posztumusz Tajtékos ég (1946) kötetben láttak napvilágot.
A NÖRI nyilvántartása szerint a Fiumei úti sírkert 41. parcellájában nyugszik; sírja 2001 óta védett, és ugyanebben az évben posztumusz Magyar Örökség díjat is kapott.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|---|
| Események | Antirasszista világnap és Radnóti Miklós emlékezete (március 21.) |
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Radnóti Miklós: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/radnoti-miklos-1934-ig-glatter-miklos
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.