Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el. Ravatalát a Magyar Tudományos Akadémián állították fel, ahol Erzsébet királyné is lerótta kegyeletét, a többezres gyászmenet február 3-án kísérte a kerepesi temetőbe. Halála után országos gyűjtés és széles nyilvánosságot kapott tervpályázat előzte meg a síremlék építését. A pályázatot Gerster Kálmán nyerte meg; a Köztérkép adatai szerint a munkálatok 1884 és 1887 között folytak.
Az ünnepélyes avatásra 1887. május 21-én, egy évtizeddel Deák halála után került sor. A mintegy 27 méter magas kupolát Kiss György hatméteres, pálmaágat tartó bronz géniusza koronázza; a gömbön álló szobor talapzatát négy szárnyas angyalfej díszíti, a bronzot a Schlick-féle vasöntöde öntötte. A belső freskók és mozaikok Székely Bertalan és Róth Miksa munkái; a falakon márványtáblák őrzik Deák mondásait, az allegorikus alakok az igazságszolgáltatást, a büntetést, a kiengesztelődést és a tanítást jelenítik meg.
Az épületben egykor Stróbl Alajos fehér márvány domborműve is állt, amely Deákot halotti ágyán ábrázolta „a haza bölcsének” felirattal; a mű a második világháborúban elpusztult. A mauzóleumot 2002 és 2004 között felújították, ekkor két angyalfejet pótolni kellett. A sírkert legmagasabb pontján, két főútvonal találkozásánál álló, műemléki védelem alatt álló építményt a magyar síremlékművészet egyik csúcsteljesítményeként tartják számon.
Források
- Köztérkép – Deák Ferenc mauzóleuma: https://www.kozterkep.hu/17280/deak-ferenc-mauzoleuma
- NÖRI – Deák-mauzóleum: http://intezet.nori.gov.hu/kiadvanyaink/deak-mauzoleum
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.