Kossuth Lajos 1894. március 20-án hunyt el Torinóban. Holttestét március 30-án hozták Budapestre, ahol hatalmas tömeg várta. Ferenc József nem engedélyezte a hivatalos állami temetést, ezért a szertartást a főváros rendezte meg; Kossuth Budapest díszpolgáraként kapott díszsírhelyet a kerepesi temetőben.
A temetésre 1894. április 1-jén került sor. A beszámolók szerint csaknem félmillió ember kísérte a gyászmenetet, amelyet a sírkert története Magyarország valaha volt egyik legnagyobb temetéseként tart számon.
Kossuth ideiglenes sírjából 1909. november 25-én helyezték át a számára épült mauzóleumba, amelyet Gerster Kálmán és Stróbl Alajos tervezett.
Források
- Honvédelem – 123 éve temették el Kossuth Lajost: https://honvedelem.hu/hatter/multidezo/123-eve-temettek-el-kossuth-lajost.html
- Fiumei úti sírkert – A temető története: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
Még a negyedből
SzemélyMóricz ZsigmondMóricz Zsigmond (1879–1942) író, a magyar realista próza klasszikusa, a Nyugat egyik vezéralakja; a Fiumei úti sírkert 34. parcellájában nyugszik.HelyKeleti pályaudvarBudapest legnagyobb fejpályaudvara a Baross téren, 1884 óta.EseményMegnyílik a Kerepesi úti temető1849 tavaszán vették általános használatba a Kerepesi úti köztemetőt, amelynek létesítéséről Pest 1847-ben döntött.EseményKossuth Lajos átkerül a mauzóleumba1909. november 25-én helyezték át Kossuth Lajost és családtagjait a Fiumei úti sírkertben elkészült Kossuth-mauzóleumba.SzemélyTáncsics MihályTáncsics Mihály (1799–1884) író, újságíró, politikus, a jobbágyfelszabadítás és a sajtószabadság radikális szószólója; a Fiumei úti sírkertben nyugszik.SzemélyBabits MihályKöltő, író, műfordító; másfél évtizedig a Reviczky utca 7.-ben lakott.