Kallós Ede 1866. február 17-én született Hódmezővásárhelyen. A budapesti iparművészeti iskolában, majd Párizsban tanult, és a korai magyar naturalista–impresszionista szobrászat egyik képviselőjeként indult. A századforduló egyik legtermékenyebb köztéri és síremlékszobrásza lett.
Nevéhez fűződik a nagykárolyi Kölcsey-szobor (1897), a nyíregyházi Bessenyei-emlékmű (1899), több alföldi Kossuth-szobor, valamint – Telcs Edével közösen – a budapesti Vörösmarty-emlékmű (1908), amelyért Ferenc József-rendet kapott. A Palotanegyedben, a Mikszáth Kálmán tér 4. szám alatti házon ma is látható az ő mészkő portrédomborműve.
A kerület szempontjából legfontosabb szerepe a Százados úti művésztelep létrehozásában volt: Horváth Géza szobrásszal és több művésztársával együtt ő kérte a fővárostól műtermes lakások építését, amelyek 1911-re el is készültek. 1950. március 11-én hunyt el Budapesten; a Fiumei úti sírkertben nyugszik, sírja 2001 óta védett.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Százados úti művésztelep, Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető), Mikszáth Kálmán tér |
|---|
Források
- Nemzeti Örökség Intézete – Kallós Ede: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kallos-ede
- Magyar Zsidó Lexikon – Kallós Ede: http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12425.htm
- Budapest100 – Százados úti művésztelep: https://budapest100.hu/house/szazados-ut-3-13-szazados-uti-muvesztelep/