A Győr megyei Téten született 1788. február 5-én. Fiatalon katonai pályára lépett, festészetet is tanult, ám az irodalomban találta meg igazi hivatását. Az 1822-ben alapított Aurora című almanach szerkesztőjeként fiatal írókat gyűjtött maga köré, és így a modern magyar irodalom és az új költői nyelv kialakulásának egyik kulcsszereplője lett.
Leghíresebb költeménye a Mohács című elégia (1824). Vígjátékaival – köztük A betegek (1826) és A leányőrző (1827) – a magyar társadalmi szatíra úttörője lett. 1830-ban az Akadémia tagjává választották.
Pesten hunyt el 1830. november 21-én, temetése országos gyászeseménnyé vált. Érdekes egybeesés, hogy Vörösmarty Mihály 1855-ös temetését éppen Kisfaludy halálának évfordulóján tartották. A NÖRI nyilvántartása szerint a Fiumei úti sírkert 29/2. parcellájában nyugszik (tehát ide utóbb temették át, hiszen a sírkert csak 1849-ben nyílt meg); sírja 1990 óta védett.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Kisfaludy Károly: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kisfaludy-karoly-kisfaludi