A „mágnásépítészként” is emlegetett Meinig Artúr 1853. november 7-én született a szászországi Waldheimben. Drezdában az építőiskolán, a műegyetemen és a művészeti akadémián tanult, 1875-ben szerzett építészoklevelet. Előbb Drezdában, majd Bécsben dolgozott, ahol Ferdinand Fellner és Hermann Helmer irodájának munkatársa lett. 1883-ban e cég képviselőjeként érkezett Budapestre, és itt telepedett le.
Hamar a magyar főnemesség kedvelt építésze lett, elsősorban paloták és kastélyok tervezésére szakosodott. A Palotanegyedben két kiemelkedő munkája áll: a Fellner és Helmer tervei szerint épült neobarokk Károlyi–Csekonics-palota kivitelezését irányította a Múzeum utca 17. alatt, a Wenckheim Frigyes számára tervezett, 1887 és 1889 között felépült neobarokk palotája pedig a Baross és a Reviczky utca sarkán ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja; egykori bálterme ötszáz vendéget fogadhatott be. Más budapesti munkái közül ismert a városligeti Stefánia-palota (1895), a Magyar Általános Takarékpénztár szecessziós székháza a József Attila és a Nádor utca sarkán (1896–1898), valamint az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Társaság Szabadság téri székháza (1900–1902). Vidéken többek között a tiszadobi Andrássy-kastély tervezése fűződik a nevéhez.
Felesége, Schwarter Angéla 1889-ben, tizenkilenc évesen meghalt. Meinig 1904. szeptember 14-én Budapesten, munka közben, íróasztalánál érte a halál; a Fiumei úti sírkertben nyugszik.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Lechner Tudásközpont – A mágnásépítész: https://lechnerkozpont.hu/cikk/a-magnasepitesz
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.