Pest vezetése 1847-ben döntött egy új köztemető létesítéséről a kerepesi dűlőben; általános használatba vétele 1849 tavaszára tehető. A 19. század végére nemzeti panteonná vált: itt állnak Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleumai, és itt nyugszik többek közt Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Babits Mihály és József Attila.
2013-ban az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította; 2016 óta a Nemzeti Örökség Intézete kezeli.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Fiumei úti sírkert – A temető története: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
- PestBuda – Köztemetőnek szánták, nemzeti pantheon lett: https://pestbuda.hu/cikk/20221101_koztemetonek_szantak_nemzeti_pantheon_lett_175_eve_dontottek_a_kerepesi_temeto_megnyitasarol
- Megjegyzés: az első temetések időpontja a forrásokban 1847 és 1849 között ingadozik.
Még a negyedből
Hely21-es parcella (1956-os parcella)A Fiumei úti sírkert 1956-os forradalom áldozatainak szentelt parcellája a Kossuth-mauzóleum közelében; központi emlékművét Gömbös László tervezte 1999-ben.SzemélyBabits MihályKöltő, író, műfordító; másfél évtizedig a Reviczky utca 7.-ben lakott.MűHanvai Sándor síremlékeGárdos Aladár szobros síremléke a Fiumei úti sírkertben, amelyet a kerületi elöljáróságok dolgozói állíttattak 1930-ban egykori elöljárójuknak.SzemélyHugonnai VilmaAz első magyar orvosnő; a Tisztviselőtelepen, a Bíró Lajos utcában lakott.HelyNemzeti Emlékezet MúzeumaA Nemzeti Örökség Intézete múzeuma a Fiumei úti sírkertben; állandó kiállítása a 19–20. századi budapesti gyászkultúrát és a díszes temetések világát mutatja be.SzemélyEötvös LorándBáró Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, a torziós inga feltalálója, az MTA elnöke és vallás- és közoktatásügyi miniszter; a Fiumei úti sírkertben nyugszik.