Vélemény: Jöjjön az előrehozott önkormányzati választás, áradjon a rend!
Pikó András szerint egy előrehozott önkormányzati választáshoz előbb alkotmányozni kellene, és a legkorábbi reális időpont 2028 – amikor viszont „lehet, hogy érdemesebb békén hagyni”. Közben a kerület volt tanácsadója a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az önkormányzat pedig új hatósági jogköröket kaphat – a 2024-es felhatalmazással.
Képek forrása: Péter Magyar (Ne féljetek)A polgármester szerint nincs rá idő. Mi pedig azt gondoljuk, hogy épp ellenkezőleg: soha nem volt még ennyire itt az ideje.
Mit mond Pikó?
A Józsefváros Újság interjújában megkérdezték tőle, benne van-e még a levegőben az előrehozott önkormányzati választás. A válasza egy feltételsor volt.
Szerinte egy előrehozott választáshoz önkormányzati rendszerátalakítás is kell – „amire egyébként szükség lenne” –, azt viszont csak alapos társadalmi egyeztetés után, alkotmányozás keretében lehet levezényelni. Így a legkorábbi reális időpont 2028 első fele lenne, amikor viszont már csak egy év maradna a ciklusból, tehát – ahogy fogalmazott – „lehet, hogy érdemesebb békén hagyni”.
Ez nem érv, ez egy halasztási terv
Figyeljük meg a szerkezetet. A polgármester nem azt mondja, hogy rossz ötlet. Azt mondja, hogy technikailag lehetetlen – majd a technikai akadályt olyan magasra teszi, hogy az már önmagában eldönti a kérdést.
Aztán amikor a legvégén az újságíró felveti, hogy vidéken a beragadt fideszeseket kellene kipattintani, Budapesten viszont a beragadt nem fideszeseket, az interjú leírása szerint Pikó nevet, és széttárja a kezét.
Miért pont most?
Mert Józsefvárosban most torlódott össze minden, amire egy önkormányzatnak mandátum kell.
Az országos drogkrízis ideért. A kristály és a herbál nem józsefvárosi találmány, de a lépcsőházainkban landolt. A palackvisszaváltás rendszerhibáira ráépült egy szürke piac. A kerület pedig mindeközben a főváros hajléktalanellátásának aránytalanul nagy részét viszi.
Ezek a terhek nem oldhatók meg kerületi költségvetésből. Állami és fővárosi döntés kell hozzájuk.
És itt jön a lényeg
Állami segítséget az kap, aki vagy a sarkára áll, vagy ki tudja lobbizni.
És itt jön a csavar: a csatorna megvan.
Ruff Bálint, aki Pikó András polgármesteri tanácsadója volt Józsefvárosban, az új kormányban a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett. A helyét a kerületben idén júniusban Jámbor András, a parlamentből kikerülő korábbi képviselő vette át.
Ruff Bálint tehát egy lehetséges út. Az viszont érthető, ha egy minisztert leköt a saját tárcája, és nem a VIII. kerület napi ügyeivel kezdi a reggeleit.
Csakhogy a formális kapu ettől függetlenül nyitva áll. A választókerületben Bódis Kriszta nyert, és képviselői irodát is nyitott a kerületben. Egy országgyűlési képviselő dolga pontosan az, hogy a saját választókerülete ügyeit vigye a kormányzat elé – ehhez nem kell ismeretség, ehhez mandátum kell, az pedig megvan.
Bódis Kriszta aktivitása nem kérdéses. Pikó András nyilatkozatait olvasva viszont felmerül egy másik kérdés: az önkormányzat partnert lát-e egy rivális politikai szervezet képviselőjében – vagy ellenfelet?
Ez megfordítja a kérdést. Nem az a baj, hogy Józsefvárosnak nincs bejárata. Hanem az, hogy a bejárat megvan, és mégsem látszik az eredménye. És ezért hatalmas hiba a kormányt okolni.
Az ország kormánya tavasszal lecserélődött. A kerület vezetése nem. A polgármester pedig nem kérni megy, hanem leckéztet: a kormánynak „gyakorlatilag újra kell építenie a rendőrséget”, a Budapest-pótlékot már Demszky felvetette, és különben is, mióta nem emelték a családi pótlékot.
Egy előrehozott választás ezt a helyzetet oldaná fel. Nem azért, mert a szavazás önmagában férőhelyet vagy rendőrt teremt – hanem mert utána lenne valaki, akinek friss felhatalmazása van tárgyalni, és akinek a tárgyalópartnere nem az ellenfelét látja benne.
Új jogkörök, régi felhatalmazás
Közben zajlik valami, amiről kevés szó esik.
Ugyanebben az interjúban Pikó arról számol be, hogy a belvárosi polgármesterek javaslataira „nagyon korrekt és pozitív választ” kaptak a Belügyminisztériumtól. Napirenden van a fővárosi rendőrök bérpótléka, fennmarad a kiemelt rendőri jelenlét a legproblémásabb közterületeken, a nemzeti dohányboltok feletti kereskedelmi hatósági jogkörök visszakerülhetnek az önkormányzathoz, a rendészek és a közterület-felügyelők pedig többletjogosítványokat kaphatnak.
Ez jó hír. És pontosan ezért lesz belőle felhatalmazási kérdés.
Egy testület, amelyik éjszakai nyitvatartásról és rendészeti fellépésről dönthet, más súlyú testület, mint amelyik parkfelújításokról szavaz. Ezt a különbséget illik megkérdezni azoktól, akiken gyakorolják.
Arra pedig nem érdemes várni, hogy a főváros veszi le a terhet a kerületről: a Fővárosi Közgyűlés a 2024-es választás óta töredezett, a költségvetés évről évre hónapokig tartó alkufolyamat, Budapest tehát maga sem abban a helyzetben van, hogy gyorsan bárki segítségére siessen.
A hideg politikai racionalitás
És akkor jöjjön az, amit ritkán mondanak ki.
Egy kormánynak nem érdeke megerősíteni azokat az önkormányzatokat, amelyekben nem ülnek a saját emberei. Több jogkör, több forrás, nagyobb mozgástér – mindez egy ellenérdekelt helyi vezetés kezében politikai tőke, csak épp nem a kormányé.
Ez hideg számítás. Lehet vele egyetérteni vagy nem, de attól még így működik – és aki naivan figyelmen kívül hagyja, az nem a kormányt bünteti, hanem a saját kerületét.
A szereposztás nem program
A másik ok a kerületen belül van.
A polgármester és az alpolgármestere nyilvánosan mást mond. Udvarhelyi Tessza szerint a rendészeti, közbiztonság-javító irány zsákutca. Pikó szerint ez nem konfliktus, hanem „tudatos szereposztás”, amelyben ő „most a többséggel” foglalkozik.
Két ember, aki ugyanazt gondolja, nem szokta a másik álláspontját zsákutcának nevezni. Egy városvezetés, amelyik szereposztásban magyarázza el, ki melyik felét képviseli a saját programjának, nem programot visz, hanem időt húz.
Mi szól ellene?
Tisztességesen: van pár dolog.
Egy előrehozott választás pénzbe kerül, és hónapokra kampányüzemmódba állítja a hivatalt, miközben a drogkrízist most kellene kezelni. Jogszabály-módosítás valóban kell hozzá, ez nem kitaláció. És semmi nem garantálja, hogy az új testület gyorsabb lenne a réginél.
Ezek valódi ellenérvek. Csak épp mind arról szólnak, hogy nehéz – nem arról, hogy nem kellene.
Jöjjön
Józsefváros 2019 óta ugyanazt a vezetést nézi. Közben az ország kormánya kicserélődött, a kerület Fidesz-frakciója szétesett, a drogkrízis beköltözött a házainkba – az önkormányzat pedig új hatósági jogköröket kaphat, változatlan felhatalmazással.
Ebben a helyzetben egyetlen dolog van, ami tisztázna mindent: megkérdezni a józsefvárosiakat.
Előzmények
Vélemény: Pikó retteg, előrehozott választás lehet Józsefvárosban is
„Ez egy tudatos szereposztás” – Pikó megmagyarázta, miért beszél mást ő és az alpolgármestere
Pikónak igaza lehet: országos krízis tört rá Józsefvárosra, de van két de
24.hu: Jámbor András Ruff Bálint régi pozícióját veszi át
Pikó András idézett mondatai a Józsefváros Újság „Én most a többséggel foglalkozom” című interjújából származnak.
