Még több hajléktalanellátás jöhet Józsefvárosba? Reméljük, a Dankó utca rácáfol

Iványi Gábor egyháza visszakapta bejegyzett státuszát, és ezzel újra állami támogatáshoz juthat. A hír után többekben felmerült a gyanú: ha a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) megerősödik, a bővülő hajléktalanellátás jó eséllyel ismét Józsefvárosban köt ki – ott, ahol a MET központja és legnagyobb intézményei működnek.

Ennek próbálunk utánajárni. Kérdéseket küldtünk a MET-nek arról, terveznek-e bővítést a szociális intézményeiknél, és ha igen, mennyi jutna ebből Józsefvárosra. A MET a cikk megjelenéséig nem válaszolt, várjuk a válaszukat.

A kérdés a kerület számára nem elméleti. A MET budapesti hajléktalanellátásának jelentős része a Dankó utcában működik, néhány száz méterre a Magdolna-negyed lakóházaitól.

Mit kérdeztünk

• Tervezik-e a férőhelyek, illetve az ellátási kapacitások bővítését a nappali melegedőben, az éjjeli menedékhelyen, a népkonyhán, az utcai szociális munkában és a speciális hajléktalanellátásban – Budapesten, azon belül különösen Józsefvárosban?
• Lehetővé teszik-e a várhatóan megnövekedő források új férőhelyek vagy más szociális szolgáltatások létrehozását a kerületben?
• Ha terveznek bővítést, hány új férőhellyel, illetve mekkora kapacitásbővítéssel számolnak?
• Ebből várhatóan mennyi jutna Józsefvárosra?

A MET-től eddig nem érkezett válasz. Ha megérkezik, teljes terjedelmében közöljük, és a cikket frissítjük.

Mennyi pénzről lehet szó?

A Fővárosi Törvényszék döntése szeptember 7-én vált jogerőssé: a MET ismét bejegyzett egyház. A hatályos szabályok szerint a bejegyzett egyházaknak az szja egyszázalékos felajánlásai után kiegészítő állami támogatás jár. A 444 számítása szerint az egyház az elmúlt három évben közel kétmilliárd forinttól esett el emiatt. A MET közlése szerint 2025-ben több mint 113 ezer ember ajánlotta fel nekik adója egy százalékát.

A döntést Józsefváros polgármestere, Pikó András is üdvözölte. A Facebook-bejegyzése szerint a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület ellehetetlenítése politikai bosszú volt, és a kerületi szociális ellátásra is közvetlen veszélyt jelentett. A polgármester szempontja érthető: a Dankó utcai intézmények a kerület ellátórendszerének jelentős részét adják, bezárásuk az utcára küldött volna több száz embert. Épp ezért fontos kérdés, hogy a kerületvezetés egyeztetett-e a MET-tel arról, mit jelentene Józsefvárosnak, ha a megerősödő egyház itt bővítené a kapacitásait.

A másik oldalon ott vannak a tartozások. A MET-nek többmilliárdos NAV-tartozása van; az adóhatóság idén januárban is megjelent a Dankó utcai központban, hogy lefoglalható vagyontárgyakat keressen. Nyitott kérdés tehát, hogy az újra megnyíló támogatás mekkora része mehet új szolgáltatásokra, és mekkora része a meglévők fenntartására vagy az adósság törlesztésére.

Mi működik most a Dankó utcában?

Az Oltalom honlapja szerint a Fűtött Utca (Dankó u. 15.) éjjeli menedékhelyén egész évben 100 férőhely van, télen, krízisidőszakban további 40. Az ugyanitt működő nappali melegedő egyszerre 90 embert fogad, naponta legfeljebb 270-et. A Dankó utca 9. alatti népkonyha naponta legalább 150 embernek ad meleg ételt.

Az intézmények működése évek óta bizonytalan. 2023 novemberében a Fővárosi Önkormányzat vállalta, hogy a BMSZKI-n keresztül átveszi a MET budapesti szociális intézményeiben dolgozó mintegy 70 munkatárs bérét – ez a főváros szerint nem jelentett fenntartóváltást. 2025 szeptemberében a Fővárosi Kormányhivatal eljárást indított a Dankó utcai hajléktalanellátó ellen, a MET szerint bezárás fenyegetett, ami mintegy 300, télen 400 embert érintett volna; a kormányhivatal cáfolta, hogy bezárást tervezne.

Miért kérdezzük?

A fővárosi hajléktalanellátás a telet rendszeresen a teherbírása határán tölti. A Népszava idén januári összesítése szerint a BMSZKI átmeneti szállói 80–90 százalékos kihasználtsággal működtek, december végén 184 ember várt átmeneti szállóhelyre. Minden új férőhelynek tehát megvan a helye a rendszerben.

Józsefváros szempontjából viszont az is kérdés, hol jönnek létre ezek a férőhelyek. A kerületben régóta visszatérő lakossági kritika, hogy a főváros hajléktalanellátásából aránytalanul nagy rész jut a VIII. kerületre, és ennek terhe a Dankó utca és a Magdolna-negyed közterületein is látszik.

A BMSZKI szakmai igazgatóhelyettese, Breitner Péter a Nyolcadiknak korábban azt mondta: a palackgyűjtők túlnyomó többsége nem hajléktalan. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy részük igen.

Ráadásul a vidéki lakcím nem zárja ki, hogy valaki Budapesten az ellátórendszert használja – erről alább részletesen. Hogy ez mekkora többletigényt jelent, arról nincs adat. Részben ezért is kérdezzük a MET-et.

Ki jogosult hajléktalanellátásra?

A közhiedelem szerint hajléktalan az, akinek nincs lakcíme. A törvény ennél árnyaltabb: a szociális törvény (1993. évi III. törvény, Szt.) két különböző meghatározást használ, attól függően, milyen ellátásról van szó.

Pénzbeli és természetbeni ellátásoknál – segélyeknél, támogatásoknál – valóban a lakcím számít. Ezek alkalmazásában hajléktalan „a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás” [Szt. 4. § (2)].

A szállásoknál viszont nem. Az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás alkalmazásában hajléktalan „az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti” [Szt. 4. § (3), 84. §]. Itt tehát nem az számít, hol van valaki bejelentve, hanem az, hol alszik.

A többi szolgáltatásnál is a rászorultság a kiindulópont:

• Népkonyha: azoknak a szociálisan rászorultaknak jár legalább napi egyszeri meleg étel, akik azt önmaguk nem tudják biztosítani – egyebek mellett hajléktalanságuk miatt. A részletes feltételeket a települési önkormányzat rendeletben határozza meg [Szt. 62. §].
• Nappali melegedő: a nappali ellátás hajléktalan személyeknek biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra és az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére [Szt. 65/F. §].
• Utcai szociális munka: az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetét kíséri figyelemmel, és szükség esetén ellátásukat kezdeményezi [Szt. 65/E. §].

A gyakorlatban ezek alacsony küszöbű szolgáltatások. A nappali melegedőnél, az éjjeli menedékhelynél és a népkonyhánál a törvény kifejezetten számol azzal, hogy az ellátott nem rendelkezik TAJ-számmal – ilyenkor csak ennek tényét kell rögzíteni [Szt. 20. § (7), 20/C. § (4)]. Az Oltalom saját tájékoztatója szerint a Fűtött Utca nappali melegedőjét „igénybe veheti bárki”, az éjjeli menedékhelyen pedig egyszeri igénybevételhez nem kell igazolás. Az egészségügyi ellátáshoz szükséges hajléktalanstátuszt az Utcajogász útmutatója szerint sem a lakcímkártya, hanem az ellátó intézmény vezetője igazolja az egészségbiztosító felé.

A gyakorlat is ezt mutatja. Úgy tudjuk, a szállásokra lényegében bárki bemehet, és be is mennek: van, aki munkásszállóként használja őket, a bejelentett lakcím pedig nem akadály.

Információink szerint az érkezőket regisztrálják, és a szolgáltatást naponta egyszer, egy helyen lehet igénybe venni. Ha tehát sok vidéki palackgyűjtő érkezik, elvben elfoglalhatják a helyet a budapesti hajléktalan emberek elől. A közterületen, például a Blahán élő szerhasználók viszont úgy tudjuk, jellemzően nem járnak be az intézményekbe.

Se poloska, se verekedés

Más forrásból úgy értesültünk, hogy egyes szállásokon (nem MET-hez köthető a fenntartó) poloska van. Ez nem új keletű panasz a budapesti ellátórendszerben. 2024-ben a Magyar Nemzet a Dankó utcai szálló lakóinak panaszai között írt ágyi poloskáról (az Oltalom reakciója a cikkben nem szerepelt), 2025 elején pedig a Ripost egy kispesti szállóról szóló riportjában a hajléktalanok épp azzal dicsérték az intézményt, hogy ott „se poloska, se verekedés” – a szálló vezetője szerint náluk rendszeres a poloskairtás.

Ellátási szempontból ugyanakkor épp az az erényük, hogy alacsony küszöbűek: információink szerint beengednek bárkit, a részeg embert is, és pihentetik. Az ellátásban dolgozók vagy az abban részesülők közül is van, aki szerint máshol is erre volna szükség, még ha vannak szigorúbb helyek is.

A belépés nem nyomtalan. Úgy tudjuk, az érkezőket TAJ-szám alapján regisztrálják a szociális ellátottak központi nyilvántartásában (KENYSZI), és az intézmény ez alapján igényel utánuk állami támogatást. Hivatalos hajléktalanigazolást viszont ettől még nem kap senki: ahhoz információink szerint néhány éjszakát bent kell töltenie, vagy az utcai szociális munkásoknak kell igazolniuk – ennek azonban csak a segélyeknél van jelentősége. Ez pontosan megfelel a törvény kettősségének: a szállásoknál a tényleges élethelyzet számít, a pénzbeli ellátásoknál a lakcím és az igazolt hajléktalanság.

Van rá minta: Józsefváros idén májusban maga is kvótarendszert javasolt a rövid távú lakáskiadásra – fővárosi, kerületi és házszintű plafonnal –, Terézvárosban pedig a Kúria 2025 novemberében jogszerűnek mondta ki a teljes tilalmat. Hogy a szociális ellátóhelyekre hasonló korlát bevezethető-e, az nyitott kérdés, hiszen az ellátási kötelezettségeket a szociális törvény szabja meg.

A kérdés nem az, kell-e több férőhely – hanem az, hogy ha a MET-nek több forrása lesz, ebből mennyi kerül Józsefvárosba, és mennyi a főváros többi részére. A MET válaszát várjuk.

Források: 444 · Telex · Szabad Európa · Index · Népszava · oltalom.hu · 1993. évi III. törvény (Nemzeti Jogszabálytár) · Utcajogász