Tulajdonos, boltosok és lakók tiltakoznak egy Népszínház utcai üzlethelyiség használója ellen – a Bűnvadászok léptek, a rendőrség velük szemben intézkedett
Bűnvadászok / YouTubeHónapok óta tartó jogvita zajlik egy Népszínház utcai üzlethelyiség körül. A tulajdonos szerint a volt bérlő jogalap nélkül használja az ingatlant, a bérlő szerint viszont a tulajdonos tartozik neki. A videó szerint a környékbeli boltosok és lakók is elégedetlenek a helyzettel. Az ügybe a Bűnvadászok nevű civil csoport is beszállt, az akció rendőrségi előállítással végződött.
A Bűnvadászok YouTube-csatornáján megjelent videó szerint a tulajdoni lapon üzlethelyiségként nyilvántartott ingatlant a tulajdonos 2022-ben szóbeli megállapodással adta bérbe két férfinak. Öt hónapja a bérlők összevesztek, egyikük elköltözött, a másik maradt. A tulajdonos szerint azóta nem fizet bérleti díjat. Írásban vállalta, hogy szeptember 20-ig kiköltözik, de ez nem történt meg.
A tulajdonos leszereltette a bejárati ajtót, lecseréltette a zárat, a villanyórát pedig előbb előre fizetősre cseréltette, majd leszereltette. A videó szerint a rendőrök egy korábbi intézkedésnél visszaengedték a bérlőt a helyiségbe. A videó narrációja szerint szeptemberben egy ismeretlen nő váratlanul kiugrott az üzlethelyiségből, és rátámadt a tulajdonosra, aki emiatt pár napra kórházba került, később pedig feljelentést tett.
Mit mondanak a környéken?
A szomszédos palacsintázó egyik munkatársa a kamerának azt mondta, hónapok óta tapasztalják, hogy a helyiség használója az üzlet előtt iszik, ott végzi el a dolgát, és lomokat pakol ki az utcára. Elmondása szerint a tulajdonos többször kért rendőri segítséget, de a helyzet nem oldódott meg.
A forgatás közben megálló, a környéken dolgozó fiatalok is megszólaltak. Egyikük szerint érthetetlen, hogy valaki miért nem dolgozik és tart fenn saját otthont ahelyett, hogy más ingatlanát használja. Egy 17 éves társa azt mondta, ő ennyi idősen már dolgozik, és szerinte felháborító, ha valaki beköltözik más tulajdonába, majd tiltakozik, amikor el akarják küldeni. Mindketten azt sem értik, a rendőrség miért nem lép ilyenkor.
A bérlő szerint ő a károsult
A bérlő a helyszínen azt mondta, a tulajdonos és a volt bérlőtársa három éven át havi 50 ezer forinttal tartozik neki a helyiség gondozásáért. Szerinte az ajtó leszerelése után 1,8 millió forint értékű holmija tűnt el. Közölte, hogy amíg a tartozást nem rendezik, nem költözik ki, és a vitát polgári perben kell eldönteni. Ő hívta ki a rendőröket is.
Előállítás, majd újabb kulcs
A kiérkező rendőrök a csoport tagjait és a bérlőt is előállították. A Bűnvadászok szerint öt és fél órán át tartották bent őket, kihallgatás és jegyzőkönyv nélkül, ezért panaszt tettek. A bérlőt korábban engedték el, így ő ért vissza előbb a helyszínre. A csoport azt is állítja, hogy a rendőrök a tulajdonos által felszerelt új zár kulcsát a bérlőnek is átadták, így újra be tudott menni a helyiségbe.
A rendőrség álláspontját nem ismerjük, pedig megkérdeztük őket. Kedden 17:54-kor írtunk a BRFK-nak: azt kérdeztük, mi volt az intézkedés oka, milyen jogcímen állították elő Bartal Andrást és társait, indult-e eljárás, és kihallgatták-e őket. Szerdán ezt a választ kaptuk: „Megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy kérdéseire az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései értelmében nem áll módunkban válaszolni.”
Aláírások és birtokvédelem
Másnap a csoport aláírásokat gyűjtött a környékbeli üzletektől és lakóktól, és birtokvédelmi eljárást kezdeményezett volna a józsefvárosi polgármesteri hivatalban. A jegyzővel nem tudtak beszélni.
Lakhat-e valaki egy üzlethelyiségben?
Aki ismeri a budapesti ingatlanállományt, a lakhatási nehézségeket és a szuterénlakásokat, annak aligha okoz gondot, ha egy ingatlan papíron üzlet vagy műhely, de valaki lakik benne. A baj akkor kezdődik, ha a helyiségben nincs meg a lakhatáshoz szükséges minimum, például illemhely vagy fürdőszoba, és ezt az utca helyettesíti, vagy ha a használója zavarja a környéken élőket és dolgozókat.
Hogy lehet-e lakni egy papíron üzlethelyiségnek számító ingatlanban, arra a jogi és a gyakorlati válasz eltér. Az Utcajogász Egyesület azért fordult a Belügyminisztériumhoz, mert többen jelezték nekik, hogy nem tudnak lakcímet létesíteni pincében, gazdasági épületben vagy olyan ingatlanban, amely nem minősül lakásnak. A minisztérium állásfoglalása az egyesületnek adott igazat: lakcímet ilyen ingatlanba is be lehet jelenteni, akár présházba vagy konténerbe is. A lakcímbejelentésnél az ingatlan besorolása és műszaki állapota nem számít, a kormányablaknak ki kell adnia a lakcímkártyát. A bejelentett lakcím ugyanakkor nem ad jogot az ingatlan használatára, és nem teszi lakássá az üzlethelyiséget.
Attól viszont, hogy egy helyiség papíron nem lakás, a gyakorlatban valaki még életvitelszerűen tartózkodhat benne. A lakcím ma már egyébként sem ahhoz kötődik, hogy valaki ténylegesen ott él: a 2021-es törvénymódosítás óta a lakóhely a hatóságokkal való kapcsolattartás címe, és a lakcímet az sem teszi érvénytelenné, ha a polgár nem él életvitelszerűen a bejelentett helyen.
Jogilag azonban kockázatos a helyzet. A Fundamenta Ingatlan összefoglalója szerint egy üzlethelyiség lakásként való használata építésügyi és ingatlanjogi szempontból is szabálytalan lehet, ha nem engedélyeztették a rendeltetésmódosítást, és a tényleges használat önmagában nem írja felül a nyilvántartott adatokat. Ez hatósági bírságot, sőt az eredeti állapot visszaállítására szóló kötelezést is eredményezhet. Lakáscélú bérbeadásra csak jogilag lakás besorolású ingatlan alkalmas, ellenkező esetben vita alakulhat ki a bérlővel, és gond lehet a közművekkel vagy a biztosítással is, a bérbeadó felelőssége ilyenkor fokozott. A szabályos megoldás a rendeltetésmódosítás építésügyi hatósági engedélyeztetése, amelyhez többek között a helyi építési szabályzatnak való megfelelés, parkolóhely vagy a társasház hozzájárulása is kellhet.
A gyakorlatban a szuterének és az utcaszinti helyiségek tartós lakhatásra gyakran alkalmatlanok: rossz szellőzés mellett bepenészednek, ami a népegészségügyi hatóság szerint légúti panaszokat és allergiát okozhat, a pincékben pedig a talajból szivárgó radon is felhalmozódhat. Máskor viszont igényesen felújított, rövid távra, például Airbnb-n kiadott lakásokat alakítanak ki belőlük.
A bérleti szabályozás egyik félnek sem jó
Az eset jól mutatja a hazai bérleti szabályozás ellentmondásait, amely szakértők szerint egyik félnek sem jó.
A tulajdonos a nem fizető, kiköltözni nem hajlandó bérlővel szemben sem járhat el önhatalmúlag. Nem cserélhet zárat, a közművek kikapcsolása pedig birtokháborításnak minősülhet, ami ellen a bérlő a jegyzőtől kérhet birtokvédelmet. Ha nincs közjegyzői okiratba foglalt kiürítési vállalás, amely alapján azonnal végrehajtást lehet kérni, marad a bírósági kiürítési per, ami akár évekig is elhúzódhat. A rendőrség jogerős bírósági döntés vagy közjegyzői okirat nélkül nem tudja kitenni a bérlőt.
A szóbeli megállapodás a bérlőt is bizonytalan helyzetbe hozza: a törvény írásbeli szerződést ír elő, így nehezen tudja bizonyítani, milyen feltételekkel és meddig használhatja az ingatlant. Mindez egy olyan bérleti piacon történik, amelyet szinte teljesen magánszemélyek uralnak, az intézményi bérlakásszektor ugyanis Magyarországon minimális.
Magyarországon, és különösen Budapesten valós lakhatási válság van. Az viszont kérdéses, hogy jó irány-e, ha az önkormányzatok adminisztratív eszközökkel, a tulajdonosok kárára próbálják enyhíteni, hiszen ez visszavetheti a lakáskiadási és az építési kedvet. Erről érdemes lenne vitát folytatni.
A rend fenntartása a hatóságok dolga
A bűnüldözés alapvetően a hatóságok feladata kellene, hogy legyen, nem a civileké. Ha azonban a civilek törvényes keretek között működnek, felhívhatják a figyelmet arra az űrre, amelyet a hatóságok hagytak maguk után. Egy helyi konfliktus rendezésénél azonban különösen sokat számít a helyismeret, hiszen a következményekkel végül a környéken élőknek és dolgozóknak kell együtt élniük. Más a helyzet a polgárőrséggel: az is civil szerveződés, de törvényi keretek között, a rendőrséggel együttműködve dolgozik. Jó irány lenne, ha a kerületben működne ilyen.
Ahogy az állam, az önkormányzatok és a hozzájuk tartozó hatóságok – a rendőrség, a közterület-felügyelet, a jegyző – hosszú évek, esetenként évtizedek elmaradása után elvégzik a munkájukat, és visszaveszik az irányítást a közterületek és az ilyen helyzetek felett, a Bűnvadászokhoz hasonló csoportok maguktól háttérbe szorulhatnak. A Blaha Lujza téren például hetek óta ez zajlik: október végén a polgármester és a kerületi rendőrkapitány megállapodása nyomán rendőr–rendész párosok járőröznek a téren, és az önkormányzat szerint egyetlen hét alatt közel 40 feljelentés, mintegy 15 elfogás és 5 előállítás történt. A környékbeli vállalkozók szerint érezhetően javult a helyzet. A hét közepén pedig újabb lépés jött: Bódis Kriszta országgyűlési képviselő irodája által is megosztott bejegyzés szerint egy helyszíni egyeztetés után bejelentették, hogy mostantól a Készenléti Rendőrség éjjel-nappal felügyeli a Blaha Lujza teret. A bejegyzés szerint az állandó rendőri jelenlét a köztisztasági és közbiztonsági problémák jelentős részét megoldhatja.
A Népszínház utcai helyiek abban bízhatnak, hogy a tulajdonos, a bérlő (ha egyáltalán bérlőnek számít) és az illetékesek, vagyis a rendőrség és a jegyző, mind megteszik, ami rájuk tartozik, és a környékről szóló hírek végre a kávézókról, éttermekről szólnak majd, nem az ilyen esetekről.
