Pikó András is üdvözölte: ismét bejegyzett egyház Iványi Gábor közössége – így működnek Józsefvárosban
Szeptember 7-én jogerőre emelkedett a Fővárosi Törvényszék döntése: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ismét bejegyzett egyház. A közösség központja és több szociális intézménye a józsefvárosi Dankó utcában működik.
Fotó: Pikó András Facebook-oldalaIsmét bejegyzett egyházként szerepelhet a nyilvántartásban a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). A Fővárosi Törvényszék döntése szeptember 7-én vált jogerőssé, miután az ügyészség nem fellebbezett. A MET szerint ezzel hosszú jogi küzdelem zárult le.
A MET az elmúlt években az egyházi státusz visszaszerzéséért küzdött. A közösség közlése szerint 2025-ben több mint 113 ezer ember ajánlotta fel személyi jövedelemadója 1 százalékát a MET számára. A szervezet célja, hogy a későbbiekben ismét bevett egyházi státuszt szerezzen, és erről megállapodást kössön az állammal.
Milyen egyház a MET?
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség protestáns, evangéliumi, metodista gyökerű szabadegyház. Története a metodista mozgalomhoz kapcsolódik, teológiájában pedig hangsúlyos a Biblia, a személyes keresztény hit, a megtérés és a keresztény élet gyakorlása.
A MET nem katolikus, református vagy evangélikus egyház, hanem a protestantizmuson belül kialakult önálló közösség. A hit mellett különösen fontos szerepet kap náluk a szociális és karitatív szolgálat: többek között hajléktalan embereket segítő intézményeket, oktatási és szociális intézményeket is működtetnek.
A MET Józsefvárosban
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség számára Józsefváros különösen fontos helyszín. Központjuk a Dankó utcában működik, és itt található a Krisztus Szege Kápolna is.
A MET honlapja szerint a közösségnek a kápolna mellett több más budapesti és vidéki helyszínen is vannak gyülekezetei, többek között Békásmegyeren, Kispesten, Nyíregyházán, Kisvárdán és Szegeden.
A Dankó utcában ugyanakkor nemcsak vallási, hanem jelentős szociális tevékenység is zajlik.
Fűtött Utca – Dankó utca 15.
A MET fenntartásában működő éjjeli menedékhely és nappali melegedő. Az intézmény elsősorban az utcán élő, más ellátásból kiszoruló hajléktalan emberek számára nyújt segítséget.
Éjjeli Menedékhely – Dankó utca 9.
Az intézmény lakhatással nem rendelkező emberek számára biztosít éjszakai elhelyezést. A férőhelyek száma a téli krízisidőszakban bővíthető.
Népkonyha – Dankó utca 9.
A népkonyha naponta legalább 150 ember számára biztosít egy tál meleg ételt, térítésmentesen.
A Dankó utcai intézményegyüttes így egyszerre vallási és szociális központ. A MET központja és a Krisztus Szege Kápolna mellett itt működnek hajléktalan embereket segítő szolgáltatások, valamint a Wesley János Lelkészképző Főiskola is.
Pikó András: „szimplán politikai bosszúból”
A döntésre Pikó András, Józsefváros polgármestere is reagált a Facebook-oldalán. A poszt szerint a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület ellehetetlenítése politikai bosszú volt, és a kerületi szociális ellátásra is közvetlen veszélyt jelentett.
A polgármester által említett intézmények többsége éppen a Dankó utcában működik, vagyis a kerület szociális ellátórendszerének egy jelentős részét a MET és az Oltalom tartja fenn.
A MET újra megszerzett egyházi státusza ezért Józsefváros szempontjából sem pusztán jogi kérdés: a szervezet helyi jelenléte miatt az egyházi és a szociális működés egyaránt része a kerület mindennapjainak.
A másik oldal: aránytalan teher a kerületen
Ez a jelenlét ugyanakkor régóta vitatéma is a kerületben. Visszatérő lakossági kritika, hogy a főváros hajléktalanellátásából aránytalanul nagy rész jut a VIII. kerületre. A Dankó utcai intézmények — a menedékhely, a melegedő és a népkonyha — nem csak a józsefvárosiakat látják el: ide Budapest egészéből, sőt az ország távolabbi pontjairól is érkeznek emberek. Már önmagában a népkonyha naponta legalább 150 embernek ad ételt, és ehhez jön a menedékhely és a melegedő forgalma.
Ez a koncentráció a környező utcákon is meglátszik, és a lakók évek óta jeleznek emiatt konfliktusokat: a Dankó utca és a Magdolna negyed közterületeit sokkal nagyobb terhelés éri, mint a fővárosi átlag.
A kritikát nehéz elintézni azzal, hogy a lakók türelmetlenek. Ugyanígy nehéz azzal is, hogy az intézmények bezárása megoldás lenne: a rászorulók száma attól nem csökkenne, csak máshová kerülnének. A valódi kérdés az, hogy a főváros és az állam miért nem osztja meg ezt a feladatot egyenletesebben: nemcsak a kerületek között, hanem az ország települései között is — elsősorban ott, ahol az érintett ember a lakhatását elvesztette. Ma ugyanis épp fordítva működik: aki vidéken kerül utcára, annak jó eséllyel Budapestig kell utaznia azért, hogy legyen hol aludnia és mit ennie. Erre a MET visszakapott egyházi státusza önmagában nem ad választ.