Hol nem lehet hajléktalanszálló? Iskolától 300 méterre, egymástól 300 méterre – és van, ahol tilos tiltani
Józsefvárosban visszatérő vita, hogy korlátozni kellene a hajléktalanellátók férőhelyeit – az Airbnb-korlátozás mintájára, amelyet több kerületben már bevezettek, Józsefvárosban pedig 2027. január 1-jétől lép életbe. Érdemes megnézni, hogy máshol ezt hogyan szabályozzák – mert vannak országok, ahol ez nem politikai alku kérdése, hanem tételes övezeti előírás. Főleg az Egyesült Államokban.
A képet két oldalról érdemes nézni: mit tiltanak a városok, és hol tiltják meg a városoknak a tiltást. Ez utóbbi a tanulságosabb.
1. Védőtávolság iskolától, parktól, templomtól
Az egyik leggyakoribb eszköz: a szálló nem lehet egy bizonyos távolságon belül „érzékeny” intézményektől.
A kaliforniai Norco még ennél is hosszabb listát ír elő: a városi kódex szerint a szálló nem lehet 1000 lábon (kb. 300 méter) belül óvodától, iskolától, egyetemtől, kollégiumtól, idősotthontól, bölcsődétől, parktól – sőt alkoholt árusító üzlettől vagy feltételesen szabadlábra helyezett, illetve pártfogói felügyelet alatt álló személy lakóhelyétől sem.
A Seattle melletti Des Moines 2021 szeptemberében ugyanezt a távolságot vezette be: iskolától 1000 lábon belül nem lehet hajléktalanszálló. A szabály egy már működő szállót, a Catholic Community Services intézményét is szabálysértővé tette. A Seattle Times szerint a városi tanács ülésén az egyik képviselő azt kérdezte: „Ez a legnagyobb távolság, ameddig el tudjuk tolni őket?”
Los Angeles nem tilt, de ha a város hivatalosan szállóválságot hirdet, és ennek idején egyházi vagy nonprofit szervezet nyit szállót, a kódex előírja: az üzemeltetőnek a nyitás előtt írásban értesítenie kell a szomszédos ingatlanok tulajdonosait és az 500 lábon belüli iskolákat.
2. Létszámplafon – szállónként és városi szinten
A második eszköz nem a helyet, hanem a méretet korlátozza.
Salt Lake City kódexe szerint egy „hajléktalan-erőforrásközpont” legfeljebb kétszáz fedél nélküli embert fogadhat. A szabály ennél sokkal többet is tartalmaz: a városi rendőrség és a közösségügyi hivatal által jóváhagyott biztonsági és üzemeltetési terv, folyamatos helyszíni őrzés kamerákkal és biztonsági személyzettel, 24 órás panaszvonal, negyedévente nyilvános egyeztetés a környék képviselőivel, évente írásos beszámoló a városi tervezési igazgatónak – és az, hogy a sorban állás csak zárt épületen belül történhet.
A maine-i Lewistonban a plafon nem a szállóra, hanem a városra vonatkozik. A 2024. november 19-én hatályba lépett rendelet szerint a város köteles elutasítani az új engedélykérelmet, ha ezzel a szállók összesített kapacitása meghaladná a 120 ágyat. A családokat, fiatalokat és gyerekeket ellátó szállók nem számítanak bele.
A Project 1020, Johnson megye egyetlen szállója, amely éjszakai szállást ad egyedülálló felnőtteknek (és évente csak négy hónapig, télen működik), végül 30-ról 50 főre bővíthetett. A városi tanács 2025. február 18-án 6–2 arányban szavazta meg, nem sokkal azután, hogy a szálló a téli viharok idején embereket volt kénytelen elküldeni. Az egyik ellenző képviselő, Bill Nicks érve az volt, hogy a város „mágnessé válik” a hajléktalanok számára.
3. Működési feltételek: mikor lehet bemenni, mikor kell kimenni
Norco kódexe erre is kiterjed. Harminc főig a szálló az ipari (M-1) övezetben külön engedély nélkül működhet, fölötte egyedi engedély kell. A kliensek csak este hat (télen délután öt) és reggel hét között léphetnek be, legkésőbb este tízkor szigorúan érvényesített kijárási tilalom kezdődik, és reggel nyolcig el kell hagyniuk az épületet – a következő éjszakára nincs garantált ágy.
Ez a típusú szabály nem a helyet szabja meg, hanem azt, hogy kinek éri meg odamenni.
4. Az ellenirány: ahol tilos tiltani
És most jön az a rész, ami első ránézésre ellentmond mindennek. Mert Norco Kaliforniában van – abban az államban, ahol az iskolától való védőtávolság elvileg nem megengedett.
Akkor hogyan lehet Norcóban 1000 láb? Úgy, hogy a város az alanyi jogot csak harminc férőhelyig és csak az ipari övezetben adja meg, a védőtávolságot pedig a saját feltételei között tartja. Az állami törvény és a helyi kódex tehát feszül egymásnak.
Hasonló a helyzet Washington államban. A 2021-es HB 1220 kimondja, hogy a városok nem tilthatják a fedett szükségszállást azokban az övezetekben, ahol szálloda működhet – kivéve, ha a tömegközlekedéstől egy mérföldön belüli övezetek többségében engedik. Csakhogy ugyanez a törvény megengedi az „észszerű” létszám-, távolsági és használati sűrűségi előírásokat, azzal a kikötéssel, hogy ezek nem akadályozhatják meg a szükséges számú férőhely létesítését.
New York a harmadik modell: ott a szálláshoz való jog egy 1981-es bírósági egyezségen (Callahan kontra Carey) alapul, amelyet később a családokra is kiterjesztettek. Aki a városi befogadóhoz fordul, annak még aznap éjszakára ágyat kell kapnia – gyakorlati létszámplafon tehát nincs.
5. Az „igazságos elosztás” ötlete, amit sosem fogadtak el
New Yorkban mégis van egy visszatérő javaslat, és ez a legérdekesebb az egészben.
Több mint egy évtizede ugyanaz a mondat kerül vissza a padsorokba. Ez önmagában jelzi, hogy a kérdés – ki mennyit vállaljon a közösből – sehol nincs megnyugtatóan elrendezve.
6. Amikor bíróságra megy
Az észak-karolinai North Wilkesboro 2018-ban módosította az övezeti szabályzatát: a szálló csak a főút menti kereskedelmi övezetben működhet, védőtávolságot kell tartania lakóházaktól, iskoláktól és parkoktól, egy főre minimális alapterületet kell biztosítania, előtte járdának kell lennie – és külön engedélyt kell kérnie.
A megye egyetlen szállója, az 1989 óta működő Catherine H. Barber Memorial Shelter új helyre akart költözni. Minden feltételnek megfelelt, az engedélyt mégis megtagadták tőle. Az indoklás: közlekedésbiztonsági aggályok, az ingatlanértékek esése, és hogy a szálló „nem harmonikus” a környékkel.
A fenti esetekben újra és újra ugyanazok a kifogások kerülnek elő – a lakossági fórumokon, a képviselők szájából és a hatósági indoklásokban is.
A gyerekek biztonsága. A Washington állambeli Federal Way-ben egy lakó azt írta a képviselőknek: attól tart, hogy a szálló lakói miatt „drogdílerek jönnek a családi környékekre”, ami veszélyt jelent a gyerekekre. Az iskoláktól előírt védőtávolságok zöme erre a félelemre épül.
Az ingatlanok értéke. North Wilkesboróban az engedély megtagadásának egyik hivatalos indoka az volt, hogy a szálló csökkentené a környező ingatlanok értékét. Des Moines-ban a városvezető arra figyelmeztetett, hogy a szállók lehetséges helyét mutató térképnél vigyázni kell, nehogy a spekuláció rontsa a telkek értékét.
Forgalom és közbiztonság. North Wilkesboróban a közlekedésbiztonsági aggály is az elutasítás indokai között szerepelt.
A „mágnes” hatás. Lenexában az egyik képviselő azzal érvelt a bővítés ellen, hogy a város mágnessé válik a hajléktalanok számára, és ez a közeli üzleteknek is árt.
„Nem illik a környékbe.” A leggyakoribb és legnehezebben megfogható kifogás. North Wilkesboróban szó szerint ez volt az indoklás: a szálló „nem harmonikus” a környékkel.
Ezek a kifogások nem alaptalanok, de a bíróságok nem mindig fogadják el őket. North Wilkesboróban a szövetségi bíró szerint a város ezekre hivatkozva sem tagadhatta meg az engedélyt egy olyan szállótól, amely minden előírásnak megfelelt.
Források: Seattle Times (Federal Way, Des Moines), KCUR (Lenexa), Institute for Justice (North Wilkesboro)
Mit jelent ez Józsefvárosnak?
Európában ilyen tételes, külön övezeti szabályra nem találtunk példát: a szállókat jellemzően az általános építési és szociális ellátási előírások kezelik. A kérdés viszont ugyanaz, és Józsefvárosban kifejezetten élesen merül fel: a szociális szolgáltatói nyilvántartás szerint a budapesti éjjeli menedékhelyi férőhelyek 27,5 százaléka és a fővárosi bentlakásos hajléktalanellátó kapacitás 19,3 százaléka a VIII. kerületben van.
Három tanulság adódik.
Az első: a „ne itt” sehol nem oldja meg magát. Ahol távolsági szabályt hoztak, ott a szálló nem tűnt el, hanem odébb ment – vagy perre ment.
A második: a tehermegosztásnak van neve és van technikája. A New York-i tizenöt százalék több mint tíz éve vár arra, hogy valaki megszavazza. Budapesten tudomásunk szerint ilyen javaslat nem is készült.
A harmadik: a szabály önmagában nem ellátás. Salt Lake City kétszáz fős plafonja mellé rendőrséggel egyeztetett biztonsági terv, panaszvonal és negyedéves lakossági egyeztetés is jár. A korlátozás és a garancia ott egy csomagban van – nálunk jellemzően külön szokott járni.