Már a Fradinak is elege van a Népligetből: különbusz, biztonsági őr, petíció

Az FTC október 20-án jelentette be, hogy a peticiok.com-on is gyűjti az aláírásokat a Népliget állapota ellen. A sportközpontban kitett íveken addigra több száz aláírás gyűlt össze, a klub a minapi késes eset után döntött úgy, hogy kiviszi a tiltakozást az internetre.

Nem maga a petíció a hír. Petíciót bárki indíthat, és a legtöbb el is hal néhány ezer kattintás után. A hír az, hogy már egy sportközpontnak is elege lett. Egy nagy utánpótlásbázist működtető klubnak, amely a saját honlapján sorolja fel, kik teszik félelmetessé a parkot: prostituáltak, hajléktalanok, kábítószer-függők és agresszívan fellépő emberek, sokszor csoportosan. Ha egy ekkora intézmény mondja ki nyilvánosan, hogy a sportolói és a családjaik nem érzik magukat biztonságban, az már nem egy panaszos lakó levele a szerkesztőségnek.

Minket pedig közvetlenül érint. A Népliget a Könyves Kálmán körút túloldalán, Józsefváros határán kezdődik, a Tisztviselőtelepről át lehet sétálni. A 99-es busz, amely a Népszínház utcából indul, a Népligeti sportközpont megállónál teszi le a gyerekeket az edzés előtt, a körúton pedig az 1-es villamos jár. Ami a ligetben történik, az a mi megállóinkban és a mi járatainkon folytatódik.

Saját busz, saját biztonsági őr

A klub már egy éve maga próbálja megoldani, amit a hatóságok nem. 2025 őszén különjáratot indított az FTC-MVM Népligeti Sportközpont és a Népliget metróállomás, illetve az ottani buszpályaudvar között, hogy a sportolók, a kísérőik és az edzők ne gyalog vagy közösségi közlekedéssel vágjanak át a parkon. Az indoklásban kifejezetten szerepelnek a Népligetben, valamint a ligeten átjáró 99-es buszon és az 1-es villamoson korábban tapasztalt atrocitások. A járaton az FTC biztonsági szolgálatának munkatársa teljesít szolgálatot. Idén május 19-én egy új, teljesen elektromos kisbusz váltotta az ideiglenes járművet: hétköznap délután egytől este fél kilencig, húszpercenként jár, és Fradi-kártyával lehet felszállni rá.

Érdemes megnézni a dátumot. 2025 ősze még az előző kormány időszaka, amikor a rendőrség az akkori Belügyminisztérium alá tartozott. A klub elnöke, Kubatov Gábor 2015 és 2026 között a Fidesz alelnöke volt, vagyis ott ült a kormánypárt elnökségében. Ezt nem szemrehányásként írjuk le, hanem azért, mert sokat elmond: ha egy ilyen kapcsolatrendszerrel bíró klub is arra kényszerült, hogy saját buszt és saját őrt állítson a sportolói mellé, akkor a Népliget gondja nem pártszín kérdése. Évek óta senki nem oldotta meg, akármelyik oldal volt hatalmon.

A 99-es és az 1-es

A 99-es busz rossz híre régi. A Blaha Lujza tér és Pesterzsébet között közlekedő járatot 2016-ban maga a BKK nevezte veszélyesnek, amikor elmondta, hogy az ellenőrök rajta többnyire rendőrökkel együtt utaznak, mert annyi a konfliktus. 2015 decemberében a vonal kispesti szakaszán három férfi zaklatta az utasokat, és késsel szorították sarokba azt, aki rájuk szólt. Este ma már csak az első ajtón lehet felszállni, a BRFK és a BKK pedig 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is közös ellenőrzést tartott a vonalon. Pikó András polgármester idén májusban azt mondta, elkötelezett amellett, hogy a végállomás elköltözzön a Népszínház utca körút felőli végéről.

Az 1-es villamos megállóiban 2018-ban szaporodtak el a kábítószer-használók, a sajtó szerint főleg a Népliget és a Hős utca közötti szakaszon. Abban az évben egy négygyermekes nőt injekciós tűvel szúrtak combon a villamoson. A vizsgálatai szerencsére negatívak lettek, de pánikrohamok miatt kezelésre szorult, és azóta elkerüli az 1-est. A Fradi ezért nem bízza a sportolóit sem a parkra, sem ezekre a járatokra: a metró és a sportközpont közötti szakaszt a saját buszukkal, biztonsági ember kíséretében tehetik meg.

A rendészet nem rendőrség, de az önkormányzat sem néző

Igaz, hogy az önkormányzati rendészet nem pótolja a rendőrséget. A jogköreit az Országgyűlés szabja meg, és ezek szűkebbek annál, amivel a Belügyminisztérium alá tartozó rendőrök rendelkeznek: kábítószeres ügyekben például a rendőrség jár el. Aki a kerületeken vagy a fővároson kéri számon a közbiztonságot, annak ezt is tudnia kell.

Az önkormányzatok felelőssége azonban ettől még nem tűnik el. Ők döntenek arról, hogyan kezelik a közterületeiket: mikor kaszálnak, hol világítanak, mit kezdenek az üresen álló pavilonokkal, és merre viszik a városrehabilitációt. A Népliget ráadásul nem gazdátlan. A park a főváros és Kőbánya osztatlan közös tulajdona, Karácsony Gergely pedig augusztusban arra is emlékeztetett, hogy az állam is tulajdonos benne. Három tulajdonos, és mégis mindenki úgy beszél a parkról, mintha valaki másé lenne.

Méhlegelő vagy elhanyagoltság

A Népliget körüli vita egy régebbi budapesti vitába is beleakad. A Fidesz-KDNP és a Fidelitas évek óta azt mondja, hogy a méhlegelő csak marketingfogás: a főváros a spórolást és a kaszálás elmaradását álcázza zöld ideológiával, miközben a területek gazosak és gondozatlanok (1, 2). A Fidelitas 2021-ben fűkaszával vágott le egy budai méhlegelőt, a Telex akkor arra mutatott rá, hogy a fideszes vezetésű Székesfehérváron is vannak méhlegelők, és az ottani önkormányzat beszámolója szerint a célzott, évi kétszeri kaszálás bonyolultabb a tarvágásnál, spórolásra tehát nem alkalmas.

A lakók panaszai viszont nem pártpolitikaiak. A kutyások és a kisgyerekes szülők visszatérően arról beszélnek, hogy a magas fűben elszaporodik a toklász, vagyis az egérárpa kalásza, amely komoly sérülést okozhat a háziállatoknak, és sokan tartanak attól, hogy a ritkábban kaszált részeken az allergiát okozó gyomok, köztük a parlagfű is terjed. Egy alulhasznált parkban a magas fű ráadásul nemcsak a beporzóknak ad menedéket.

Tervek vannak, a park ugyanaz

A Népligetről közben papíron rengeteg minden elkészült. A főváros 2021-ben elfogadta a park stratégiai tervét, 2022 nyarán tájépítészeti ötletpályázatot írt ki, amelynek díjazására és megvételére bruttó 45 millió forintot különített el. Tizenhat pályamű érkezett, a bírálóbizottság 2023 áprilisában hatot díjazott, első díjat viszont nem adott ki. A második díjjal kilencmillió forint járt a 4D Tájépítész Irodának, a megosztott harmadik díjjal hét-hétmillió az OpenSpace-nek, az Újiránynak és a Geum Műteremnek, a két megvétellel pedig négy-négymillió a Garten Stúdiónak és az Objekt Tájépítészeti Irodának. Ez összesen 38 millió forint, a közönségdíjra további hárommilliót szántak.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes azzal indokolta az első díj elmaradását, hogy nem akartak egyetlen pályamű kiválasztása után hátradőlni: a díjazott tervek ötleteiből „összerajzolják” a park koncepciótervét. Szakmailag ez védhető, egy 130 hektáros történeti kertet valóban nehéz egyetlen ötletre bízni. Csakhogy a végeredmény az lett, hogy a főváros több tízmillió forintért vásárolt ötleteket, és győztes helyett egy újabb belső tervezési kör következett. Karácsony Gergely az eredményhirdetésen maga is elismerte, hogy a park térszerkezetének helyreállítása évtizedes feladat. Az eredményhirdetés óta három és fél év telt el. A Radó Dezső-terv 2027-re ütemezte a megújítás első ütemét, idén augusztusban pedig Karácsony Gergely bejelentette, hogy elkészültek a tervek: az első lépés az öntözés kiépítése lenne a park alatt futó szürkevízvezetékről, a folytatáshoz a kormány partnerségét keresi. A park közben ugyanaz maradt.

A főpolgármester diagnózisa nem rossz: szerinte a Városliget a túlhasználattól, a Népliget az alulhasználattól szenved, és az üresség vonzza azokat a jelenségeket, amelyek miatt aztán még kevesebben járnak oda. A kritikusok viszont a sorrendet vitatják. Szerintük amíg a hajléktalanság, a köztisztaság és a közbiztonság nincs megnyugtatóan rendezve, addig a látványtervek és a zöldítési programok a polcon maradnak. A park történetét feldolgozó xForest-cikk is a közbiztonságot teszi a helyreállítás első lépésének, minden más csak utána jöhet. Egy öntözőrendszer hasznos dolog, de az anya, aki a kislányát kíséri haza az edzésről, nem a fű színét nézi.

A „szociális ügy” csúsztatása

Ilyenkor szinte menetrendszerűen érkezik a válasz: a problémát nem lehet egyik kerületből a másikba tolni, ez szociális ügy, nem rendészeti. A mondat első felében van igazság. A második felében van a csúsztatás.

Az önkormányzat elsődleges feladata, hogy a saját területét rendben tartsa, és megóvja a saját lakói életminőségét, lakókörnyezetét. Az ország szociális és közbiztonsági válságáért nem felelhet, és a saját jól felfogott érdekében nem is vállalhatja magára: az az állam dolga. Ha egy kerület vagy a főváros mégis magára veszi, és a saját parkjait, aluljáróit, megállóit adja oda egy országos probléma kezelésére, azzal nem a szolidaritást erősíti, hanem az államot menti fel. A kormány örül, hogy lekerült róla a teher, és még kényelmesebben maradhat tétlen, a helyhatóság pedig önként áll be a vesztes oldalra.

Ez nem lokálsovinizmus és nem kíméletlenség. A hajléktalan vagy a szenvedélybeteg ember sorsa ugyanúgy fontos, de neki ellátás, szálló és kezelés kell, nem egy sötét park. Egy helyhatóság akkor tesz a legtöbbet érte is, ha kikényszeríti, hogy az állam elvégezze a saját feladatát, és nem akkor, ha csendben elviseli, hogy a lakói elől lassan elfogynak a közterek.

Hogy mennyire él ez a reflex, azt a Népliget ügye is megmutatja. A Blikk megkeresésére Trentin Balázs, a Tisza budapesti országgyűlési képviselője azt mondta, a petíció még nem jutott el hozzá, de együttérez a családdal, és haladéktalanul megkeresi a kerületi rendőrkapitányságot és a polgármestert. A rendőrségtől azt kéri, hogy az FTC edzésrendjéhez igazodva erősítse meg a járőrözést a sporttelep megközelítési útvonalain és a megállóknál, a kerülettől pedig azt, hogy szükség esetén biztosítson ehhez forrást. A mostani állapotokat elsősorban az elmúlt tizenhat év Fidesz-kormányzásának tulajdonítja, amely szerinte kriminalizálta a hajléktalanokat, elhanyagolta a drogprevenciót, a fővárost pedig forrás nélkül hagyta.

A gyors reakció becsülendő, a javaslat egyik pontja mégis elgondolkodtató. A rendőrség az állam szerve. Ha a járőrözés megerősítéséhez a kerületnek kell pénzt adnia, akkor éppen az történik, amiről fentebb írtunk: az állami feladat költsége lecsúszik az önkormányzatra. Ugyanez a képviselő mondja, hogy a hajléktalanság kérdése és a rendvédelmi szervek megerősítése már napirenden van, vagyis a hosszú távú megoldás kulcsa a kormánynál van. Az előző kormány felelősségéről lehet vitatkozni, a szülők azonban a mostani kormánypárt képviselőjétől már nem a múlt elemzését várják, hanem azt, hogy az állam elvégezze a saját dolgát.

Nincs több idő mutogatni

A Népliget Budapest legnagyobb parkja és Józsefváros közvetlen szomszédja. Ha már egy sportközpont is petíciót ír, mert a sportolói csak saját biztonsági őr mellett mernek átkelni rajta, akkor a hivatalok közötti hatásköri vitának nincs több ideje. A főváros, Kőbánya, az állam és a rendőrség együtt tudna rendet tenni, külön-külön eddig egyiknek sem sikerült.

Ha egyetértesz, oszd meg! Ha nem, vitatkozz, kommentelj, vagy egészítsd ki a leírtakat a saját gondolataiddal!