Bréma, Helsinki, Bukarest: külföldön hogyan élik meg a flakonháborút?

Nemzetközi kitekintés és szakpolitikai javaslatok a magyar REpont-rendszerhez

Szakpolitikai háttéranyag • 2026. szeptember

Vezetői összefoglaló

A kötelező betétdíjas visszaváltási rendszerek (DRS) elsődleges célja, hogy az italcsomagolások nagy arányban visszakerüljenek az anyagkörforgásba. A nemzetközi tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a rendszer nem pusztán hulladékgazdálkodási kérdés: a palackokhoz rendelt közvetlen pénzérték társadalmi ösztönzőket is létrehoz.

Magyarországon az egységes 50 forintos visszaváltási díj a hazai alacsony keresetekhez képest számottevő értéket képvisel. A 2026-os 1 856 forintos bruttó minimálórabér mellett körülbelül 37 darab 50 forintos csomagolás értéke felel meg egy minimálbéres munkaóra bruttó értékének. Németországban a 13,90 eurós minimálórabérhez 25 centes egyszer használatos betétdíj mellett közel 56 csomagolás szükséges.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a palackgyűjtés kiváltja a munkavégzést, de azt jól mutatja, hogy a magyar rendszer relatíve erős ösztönzőt teremt a mások által eldobott vagy hátrahagyott csomagolások rendszeres összegyűjtésére.

A legfontosabb megállapítások

• A DRS-ek körül több országban kialakul informális palackgyűjtés; ez nem kizárólag hajléktalan emberekhez kötődik.
• A készpénzhez való hozzáférés több külföldi rendszerben bankszámla és okostelefon nélkül is biztosított: a visszaváltási bizonylat pénztárnál visszatéríthető.
• A magyar 50 forintos egységérték a hazai minimálbérhez mérten erősebb ösztönző, mint például a német 25 cent.
• A közterületi kukák feltúrása és a nagy volumenű gyűjtés nem kizárólag rendészeti vagy hajléktalanügyi probléma; a rendszer gazdasági ösztönzőinek következménye is lehet.
• A szakpolitikai cél nem a rászorulók megbélyegzése, hanem a közterületi rend, a tisztaság, a munkára ösztönzés és a visszaváltáshoz való egyszerű hozzáférés együttes biztosítása.

1. A betétdíjas rendszer alaplogikája

A DRS-ben a fogyasztó az ital megvásárlásakor a termék árán felül betétdíjat fizet. A megfelelő állapotban visszavitt csomagolás után ezt az összeget visszakapja. A rendszer sikerének kulcsa, hogy a betétdíj elég magas legyen ahhoz, hogy ösztönözze a visszavitelt, miközben a visszaváltás egyszerű és széles körben hozzáférhető marad.

Fontos különbséget tenni az egyszer használatos csomagolások anyagában történő újrahasznosítása és a valóban többutas, újratölthető csomagolások között. Németországban például az Einwegpfand és a Mehrweg rendszere egymás mellett működik.

2. Nemzetközi modellek

Ország	Jellemző betétdíj	Fogyasztói visszatérítés	Megjegyzés
Németország	0,25 € az érintett egyszer használatos csomagolásoknál	bolti bizonylat; pénztári visszatérítés/elszámolás	régi, széles körű DRS
Finnország	0,10–0,40 € csomagolástól és mérettől függően	a fogyasztó nem kötelezhető levásárlásra	PET, doboz és üveg
Dánia	több betétdíj-kategória	RVM/pantstation; visszatérítési összeg számítása	több ezer visszaváltási pont
Írország	0,15 / 0,25 €	voucher; készpénzes visszatérítés is kérhető	2024-ben indult rendszer
Románia	0,50 lej	voucher/készpénz; rendszerfüggően átutalási megoldás	2023-ban indult SGR
Magyarország	50 Ft	voucher, appos banki utalás vagy adomány	2024-től országos rendszer

3. Palackgyűjtés, szegénység és hajléktalanság

A nemzetközi tapasztalat alapján a palackgyűjtő és a hajléktalan fogalma nem azonos. A betétdíjas csomagolások gyűjtése lehet alkalmi tevékenység, jövedelemkiegészítés, illetve bizonyos csoportoknál rendszeres informális megélhetési stratégia.

A szakpolitikai értékelésben ezért célszerű legalább három csoportot külön kezelni: (1) alkalmi visszaváltók, akik mások által hátrahagyott néhány palackot is visszavisznek; (2) alacsony jövedelmű vagy kisnyugdíjas emberek, akik rendszeresen egészítik ki jövedelmüket; (3) nagy volumenben, napi több órában gyűjtők, akiknél a tevékenység kvázi foglalkozássá válik.

Az utóbbi jelenség felvet munkaerőpiaci kérdéseket is, de nem indokolt automatikusan azt feltételezni, hogy minden intenzív gyűjtő akadály nélkül elhelyezhető a formális munkaerőpiacon. Lakhatási, egészségi, adminisztratív, képzettségi vagy más szociális akadályok is fennállhatnak. A helyes állami válasz ezért egyszerre lehet szociális, foglalkoztatási és közterület-rendészeti.

4. Készpénz, voucher vagy bankszámla?

A nemzetközi összehasonlítás egyik fontos tanulsága, hogy több rendszerben a visszaváltás nem követeli meg a fogyasztótól bankszámla, bankkártya vagy okostelefon használatát. Finnországban például a rendszer szabályai szerint a visszaváltási hely köteles a betétdíjat a fogyasztónak visszafizetni, és nem kötelezheti arra, hogy az összeget levásárolja.

A hozzáférhetőség szempontjából ez különösen fontos a bankszámlával nem rendelkező, hajléktalan vagy digitálisan kevésbé hozzáférő emberek esetében. A környezetvédelmi ösztönző akkor működik a legszélesebb körben, ha a csomagolás visszaadásához nem társul szükségtelen pénzügyi vagy digitális belépési feltétel.

5. A magyar 50 forint relatív értéke

A betétdíj nagyságát nemcsak nominálisan érdemes vizsgálni. Ugyanaz az összeg eltérő ösztönzőt jelenthet két országban a bérek és a vásárlóerő különbsége miatt. Egyszerű szemléltető mutatóként kiszámítható, hány csomagolás betétdíja felel meg egy minimálbéres munkaóra bruttó értékének.

Ország	Betétdíj	2026-os minimálórabér	Egy minimálbéres órához szükséges csomagolás
Magyarország	50 Ft	1 856 Ft	≈ 37 db
Németország	0,25 €	13,90 €	≈ 56 db

A mutató alapján egy magyar 50 forintos palack a bruttó minimálórabér körülbelül 2,69%-át, míg egy 25 centes német csomagolás a német minimálórabér mintegy 1,80%-át képviseli. Ez nem jövedelmi statisztika, hanem ösztönző-mutató: arra alkalmas, hogy érzékeltesse a visszaváltható csomagolás relatív pénzértékét.

6. A „palackipar” kialakulásának kockázata

Ha egy csomagolás értéke kellően magas, a rendszer a saját palackok visszavitele mellett gazdasági ösztönzőt teremt mások csomagolásainak összegyűjtésére is. Nagy forgalmú helyeken – pályaudvarokon, belvárosi csomópontokban, rendezvényeken, fesztiválokon és lakótelepi hulladékgyűjtőknél – a csomagolások koncentráltan jelennek meg, ami csökkenti a gyűjtés idő- és keresési költségét.

Szemléltető magyar értékek:

• 100 palack = 5 000 Ft
• 200 palack = 10 000 Ft
• 300 palack = 15 000 Ft
• 400 palack = 20 000 Ft
• 500 palack = 25 000 Ft

Ezek elméleti névleges értékek; nem áll rendelkezésre olyan reprezentatív magyar adat, amelyből megállapítható lenne, hogy egy rendszeres gyűjtő átlagosan hány palackot talál naponta. Éppen ezért a jelenség méretéről óvatosan kell állítani, és indokolt lenne célzott adatgyűjtés.

7. Közterületi következmények

• kommunális kukák átkutatása és esetenként a hulladék szétszórása;
• köztisztasági többletfeladatok;
• a hulladékgyűjtők környezetében kialakuló konfliktusok;
• nagy mennyiségű palack közterületi tárolása és szállítása;
• a visszaváltó automaták időszakos túlterhelése;
• a gyűjtők sérülési és higiéniai kockázata a kommunális hulladékban.

8. Szakpolitikai javaslatcsomag

8.1. A készpénzes hozzáférés egyértelmű rendezése

8.2. Közterületi palacktartók

Nagy forgalmú közterületi kukák mellé külön palacktartó gyűrűk vagy rekeszek telepíthetők. Aki nem kívánja visszavinni a palackját, oda helyezheti, így a gyűjtőnek nem kell a kommunális hulladékban keresnie. Ez egyszerre szolgálhat köztisztasági, higiéniai és újrahasznosítási célokat.

8.3. A professzionális gyűjtés mérése

Országos és nagyvárosi adatfelvétel indokolt a rendszeresen palackot gyűjtők számáról, napi mennyiségéről, szociális helyzetéről és a közterületi hatásokról. Megbízható adatok nélkül a probléma könnyen túl- vagy alulbecsülhető.

8.4. Foglalkoztatási és szociális kapcsolódás

A napi több órában, rendszeresen gyűjtők esetében a szociális szolgálatok és foglalkoztatási programok önkéntes, célzott kapcsolatfelvétellel kínálhatnak munkába állási, képzési, iratpótlási vagy lakhatási segítséget. A cél nem a palackgyűjtés kriminalizálása, hanem a formális munkába való visszalépés akadályainak csökkentése.

8.5. Az 50 forintos díj hatásvizsgálata

Az egységes 50 forintos díj környezetvédelmi eredményességét a visszaváltási arány mellett társadalmi és köztisztasági mutatókkal is értékelni kell. A díj esetleges módosításáról csak ezek és a visszagyűjtési célok együttes mérlegelésével indokolt dönteni.

9. Lehetséges jogalkotási irány

Egy jogalkotási csomag célja három alapelv együttes érvényesítése lehet: (1) minden fogyasztó számára egyszerű, digitális eszköztől független hozzáférés a betétdíjhoz; (2) a közterületi rend és tisztaság védelme; (3) a rendszeresen, megélhetésszerűen gyűjtők esetében a foglalkoztatási és szociális reintegráció lehetőségének erősítése.

A szabályozásnak kerülni kell a szegénység vagy a hajléktalanság kriminalizálását. A közterületi jogsértések – például hulladék szétszórása vagy rongálás – kezelhetők a meglévő rendészeti eszközökkel, miközben maga a jogszerű palackgyűjtés nem szükségképpen tiltandó tevékenység.

10. Következtetés

A betétdíjas rendszer környezetvédelmi célja indokolt, de a pénzügyi ösztönző társadalmi mellékhatásait is kezelni kell. A külföldi példák alapján a palackgyűjtés nem magyar sajátosság, és nem kizárólag hajléktalan emberekhez kapcsolódik. Magyarországon ugyanakkor az 50 forintos egységérték a minimálbérhez viszonyítva erős ösztönző.

A kívánatos irány ezért nem a visszaváltás ellehetetlenítése, hanem egy rendezettebb modell: egyszerű pénzhez jutás, tisztább közterületek, külön palacktartók, megbízható társadalmi adatgyűjtés, valamint a megélhetésszerű gyűjtés mögött álló munkaerőpiaci és szociális problémák célzott kezelése.

Forrásjegyzék és ellenőrzési pontok

• Bundesministerium für Arbeit und Soziales (Németország): 2026. január 1-jétől 13,90 €/óra törvényi minimálbér.
• PALPA (Finnország): betétdíjak – doboz 0,15 €; PET 0,10/0,20/0,40 €; üveg 0,10 €.
• PALPA fogyasztói FAQ: a visszaváltási hely köteles a betétdíjat visszafizetni; a fogyasztó nem kötelezhető levásárlásra.
• Dansk Retursystem: több mint 3 000 dán visszaváltási hely; az automaták kiszámítják a fogyasztónak járó visszatérítést.
• A további országpéldákhoz a nemzeti DRS-üzemeltetők és hatóságok aktuális szabályait szükséges használni jogszabálytervezet véglegesítése előtt.

Megjegyzés: A dokumentum szakpolitikai háttéranyag, nem jogi szakvélemény. A számszerű összehasonlítások szemléltető jellegűek; jogszabály-javaslat benyújtása előtt a hatályos magyar és külföldi szabályozás tételes ellenőrzése szükséges.

11. Jogi és rendészeti kérdések

A palackgyűjtés önmagában nem azonos jogsértéssel. A jogi megítélésnél külön kell választani a jogszerűen hozzáférhető visszaváltható csomagolás összeszedését, a közterület beszennyezését, a más birtokában vagy zárt magánterületen lévő hulladék elvitelét, valamint az engedélyköteles hulladékgazdálkodási tevékenységet.

11.1. Közterületi kukák feltúrása és a hulladék szétszórása

Budapest fővárosi köztisztasági rendelete szerint a közterületen szemetelni vagy a közterületet más módon beszennyezni tilos. Ez alapján különbség van aközött, hogy valaki egy hozzáférhető palackot kivesz a gyűjtőedényből úgy, hogy nem okoz szennyezést, illetve aközött, hogy a kuka tartalmát kiborítja, szétszórja, majd a maradék hulladékot a járdán hagyja. Utóbbi magatartás köztisztasági, illetve az adott helyi szabályozástól függően közösségi együttélési jogsértést is megvalósíthat.

11.2. A hulladék tulajdonjoga és birtoka

A hulladékról szóló törvény szerint a hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet. A törvény azt is rögzíti, hogy a koncessziós rendszerben megfelelően átadott hulladék az átvétellel a koncessziós társaság tulajdonába kerül. Emiatt nem helyes általános szabályként azt állítani, hogy minden kukába dobott palack automatikusan gazdátlan dolog, amelyet bárki korlátozás nélkül elvihet. Társasházi, üzleti vagy zárt hulladéktároló esetén a birtok- és tulajdonjogi helyzet, illetve a hozzáférés módja külön vizsgálandó.

11.3. Mikor merülhet fel büntetőjogi felelősség?

A Büntető Törvénykönyv 248. §-a a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését bünteti. Bűncselekmény lehet többek között a szükséges nyilvántartásba vétel, bejelentés vagy engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenység, továbbá bizonyos veszélyeztetésre alkalmas jogellenes hulladéktevékenység. A Btk. az engedély nélküli helyen elhelyezett jelentős mennyiségű hulladékra is külön szabályt tartalmaz; jelentős mennyiségnek az 500 kg-ot vagy 5 köbmétert meghaladó hulladék minősül.

Ebből nem következik, hogy nagyobb számú REpontos palack összegyűjtése automatikusan bűncselekmény. A büntetőjogi tényállás valamennyi feltételének fenn kell állnia. A nagy volumenű, rendszeres gyűjtés, szállítás, válogatás vagy felhalmozás esetén azonban indokolt lehet annak vizsgálata, hogy a tevékenység átlépi-e az egyszerű magánszemélyi visszaváltás kereteit és hulladékgazdálkodási tevékenységgé válik-e.

Magatartás	Lehetséges jogi relevancia
Eldobott vagy átadott palack kulturált összeszedése	Önmagában nem szükségképpen jogsértő.
Kuka feltúrása és a hulladék közterületen szétszórása	Köztisztasági/helyi önkormányzati jogsértés lehet.
Zárt társasházi vagy magánterületi tárolóból elvitel	Birtok-, tulajdon- és adott esetben vagyonjogi kérdéseket vethet fel.
Engedélyköteles hulladékgazdálkodási tevékenység jogosultság nélkül	Hatósági, súlyosabb esetben büntetőjogi felelősséget is felvethet.
Jelentős mennyiségű hulladék jogellenes elhelyezése	A Btk. 248. § feltételei mellett bűncselekmény lehet.

11.4. Szakpolitikai következtetés

A szabályozási cél nem a palackgyűjtés általános kriminalizálása lehet. Világos határt kell azonban húzni a kulturált visszagyűjtés és a közterület beszennyezése, a hulladék szétszórása, a gyűjtőedények rongálása, illetve az engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenység között. Indokolt lehet a közterületi hulladékgyűjtők palackkeresés céljából történő kiürítésének és a visszamaradó hulladék szétszórásának jogkövetkezményeit országosan egyértelműbbé tenni.

12. Hogyan kérik vissza a betétdíjat Magyarországon?

A magyar REpont-rendszerben az automatás visszaváltásnál a fogyasztó bolti utalványt kérhet, az applikáción keresztül bankszámlára utaltathatja az összeget, vagy jótékony célra ajánlhatja fel. Fontos pontosítás a dokumentum korábbi változatához képest: a bolti utalvány nem kizárólag levásárolható; a REpont szabályai szerint készpénzes kifizetéshez is hozzá lehet jutni. Ezért a magyar modell nem tekinthető olyan rendszernek, amelyből a készpénz eleve ki lenne zárva.

12.1. A visszatérítési módok aránya

A 2025 második negyedévére közölt összesítés szerint az automatás tranzakciók döntő többsége bolti utalvánnyal zárult. A megoszlás a rendelkezésre álló adatok szerint a következő volt:

Visszatérítési mód	Arány	Értelmezés
Bolti utalvány	82,0%	A domináns visszatérítési forma; az utalvány levásárolható, illetve a szabályok szerint készpénzes kifizetéshez is használható.
Bankszámlás utalás	17,8%	A REpont alkalmazáson keresztül választott digitális visszatérítés.
Jótékonysági felajánlás	0,2%	A tranzakciók töredéke.

Az adatok alapján az automatás visszaváltások több mint négyötöde utalványos, míg körülbelül minden hatodik tranzakció bankszámlás. A jótékonysági felajánlás aránya marginális. Fontos ugyanakkor, hogy az utalványos kategória önmagában nem mutatja meg, hogy a fogyasztó a bizonylatot végül levásárolta vagy készpénzre váltotta. A nyilvánosan elérhető megoszlás ezért nem azonos a készpénz kontra vásárlás végső arányával.

12.2. Szakpolitikai jelentőség

A visszatérítési adatok alapján a megélhetésszerű palackgyűjtés kialakulását nem lehet egyszerűen a bankszámlás kifizetéssel vagy a készpénz hiányával magyarázni. A rendszerben a palack gyorsan és viszonylag egyszerűen pénzzé tehető. A vizsgálandó ösztönző ezért elsősorban az 50 forintos egységérték, a palackok nagyvárosi koncentrációja, a visszaváltó pontok elérhetősége és a visszaváltási érték könnyű realizálhatósága együtt.

Kiegészítő források a 11-12. fejezethez

• 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról: 1/A. §, 12. § és 31. § (Nemzeti Jogszabálytár).
• 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről: 248. § – A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Nemzeti Jogszabálytár).
• Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 48/1994. (VIII. 1.) rendelete a főváros köztisztaságáról, különösen 4. §.
• REpont/MOHU fogyasztói tájékoztatások a visszatérítési módokról.
• 2025 II. negyedévi REpont tranzakciós megoszlás: 82% bolti utalvány, 17,8% banki utalás, 0,2% jótékonyság.