Két józsefvárosi politikus, két új mozgalom – és papíron egyik sem párt
Egy hét leforgása alatt két olyan kezdeményezés indult el, amelynek élén józsefvárosi múltú politikus áll. Augusztus 20-án Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor jelentette be a Polgári Demokratákat, augusztus 27-én Jámbor András az Irányt. A két politikus a magyar közélet két szemközti oldalán áll, a lépésük mégis kísértetiesen hasonló: mindketten a saját oldaluk újjáépítéséről beszélnek, és mindketten hangsúlyozzák, hogy amit csinálnak, az nem párt.
Jámbor András és Ferencz Orsolya Facebook-oldala (montázs: nyolcadik.hu)Két bejelentés, hét nap
Augusztus 20-án Navracsics Tibor volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Ferencz Orsolya volt űrkutatási miniszteri biztos videóban jelentette be a Polgári Demokraták nevű kezdeményezést. Egy héttel később, augusztus 27-én Jámbor András volt országgyűlési képviselő indította el az Irány nevű sorozatot.
A két név a magyar politika két szemközti oldalán áll. A két bejelentés szerkezete mégis ugyanaz: egy választás után kikerültek a parlamentből, most pedig teret akarnak építeni a saját oldaluk számára – és mindketten hangsúlyozzák, hogy nem pártot alapítanak.
Mindkettőnek van józsefvárosi előtörténete.
Ferencz Orsolya: a 11-es körzettől az űrkutatásig
Ferencz Orsolya űrkutató, a Magyar Asztronautikai Társaság ismert alakja, 2018 óta töltötte be az űrkutatásért felelős miniszteri biztosi tisztséget.
Józsefvárosban 2019 októbere és 2023 júniusa között volt önkormányzati képviselő, a 11. számú választókerület egyéni képviselőjeként, a Fidesz-KDNP frakciójában. A helyi mandátumát azért adta fel, mert 2023. június 6-án országgyűlési képviselői mandátumot kapott: a Fidesz-KDNP listáján az 58. helyen állt, és az elhunyt Bajkai István helyére került be a parlamentbe.
A 2026-os választáson a Budapest 2. számú egyéni választókerületben – amely az V., a VIII. és a IX. kerületet fogja össze – indult a Fidesz-KDNP jelöltjeként. A választókerületet Bódis Kriszta (Tisza) nyerte 63,80 százalékkal, Ferencz Orsolya 29,45 százalékot, 16 512 szavazatot kapott.
Jámbor András: a Szikrától a visszalépésig
Jámbor András újságíróként lett ismert, a Kettős Mérce szerkesztőjeként, majd a Szikra Mozgalom egyik alapítójaként.
2021-ben pártonkívüliként nyerte meg az ellenzéki előválasztást ebben a körzetben, 2022-ben pedig – saját összegzése szerint – 47,59 százalékkal szerezte meg a Józsefvárost és Ferencvárost lefedő egyéni mandátumot. Képviselőként főként lakhatási és szociális ügyekkel foglalkozott; a saját mérlege szerint a végrehajtási rendszer módosításában és a feltöltőkártyás áramfogyasztás rendszerének kijavításában ért el eredményt. A józsefvárosi Fidesz ugyanakkor bírálta, szerintük „belebukott a Diószegi utcaiak elhelyezésének ügyébe”.
2025. június 19-én jelentette be, hogy nem indul a 2026-os választáson, és a Tisza javára visszalépett. Mostani posztjában így fogalmaz: a 2022-es mandátumot antiorbánista jelöltként kapta, ezt „a TISZA javára való visszalépéssel már korán megszolgálta” – az előválasztáson kapott bizalmat viszont még nem.
A parlamentből viszont nem a kerületből lépett ki: 2026 júniusa óta Pikó András polgármesteri tanácsadója. Azt a posztot vette át, amelyet korábban Ruff Bálint töltött be, aki azóta a Tisza-kormányban a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Jámbor a feladatát így írta le: „Előkészíteni, segíteni szeretném azokat, illetve azt, hogy a polgármester és a lakosság közötti kommunikáció még jobban működjön.”
Mi a Polgári Demokraták?
A kezdeményezés társadalmi kezdeményezésként határozza meg magát. Ferencz Orsolya a saját oldalán így jelentette be:
„Örömmel jelenthetem be, hogy elindult a Polgári Demokraták társadalmi kezdeményezése. Beszéljünk őszintén a hazánk előtt álló feladatokról, értékeljük együtt a múltat, vázoljuk fel a jövőt. A polgári-konzervatív oldal megerősítése és újraépítése közös érdekünk.”
Az Indexnek adott interjújában kifejezetten cáfolta, hogy pártszakadás első lépéséről lenne szó: szerinte „semmilyen szinten sem pártlogika mentén” szólaltak meg, ő maga konzervatívnak és jobboldalinak nevezi a gondolkodását, és olyan teret szeretne, ahol az ország ügyeiről élőbb a beszélgetés.
A kezdeményezésnek azóta logója, honlapja és Facebook-oldala is van. A Facebookon civil szervezetként szerepel. Kiállt mellette Németh Zsolt, a Fidesz alapítója és jelenlegi országgyűlési képviselője („Párbeszéd nélkül nincs kibontakozás”), valamint Porga Gyula veszprémi polgármester. A Fidesz hivatalos válasza ennél hűvösebb volt: Havasi Bertalan kommunikációs igazgató szerint az egyenes út maga a Fidesz.
Mi az Irány?
Az Irány önmeghatározása szerint közéleti beszélgetés- és fesztiválsorozat: havi vitaestek, évente néhány egész napos program és egy nyári fesztivál. Jámbor mellett Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is a kezdeményezők között van.
Jámbor a bejelentő posztjában így indokolta:
„Az Irány célja, hogy elkezdjük létrehozni azt a politikai, közösségi és kulturális teret, amely ma hiányzik a magyar baloldal mögül. Egy olyan közéleti beszélgetés- és fesztiválsorozatot akarunk, ahol baloldali és progresszív emberek, szervezetek, szakszervezetek, civilek, kutatók, politikusok, kulturális szereplők és közéleti influenszerek találkozhatnak egymással.”
A diagnózisa az, hogy „az antiorbánizmusban az elmúlt 15 évben szinte teljesen felolvadt a magyar baloldal saját gondolkodása”, és a mindennapi ügyek – a végrehajtástól a lakhatási válságig, a közbiztonságtól a vele összefonódó szociális kérdésekig – elvesztek a nagy politikai küzdelem mellett. A 444-nek azt mondta, pártalapítást nem tervez: ahhoz szerinte „nem csupán egy vezető akarata kell, hanem társadalmi igény”.
A közös minta
A hasonlóság nem véletlen. Egy párt alapítása jogi aktus: bírósági nyilvántartásba vétel, alapszabály, tisztségviselők, gazdálkodási beszámoló. Egy „társadalmi kezdeményezés” vagy egy „beszélgetés- és fesztiválsorozat” ezzel szemben azonnal indítható, és nem kényszerít arra, hogy a résztvevők kilépjenek a saját pártjukból vagy szakítsanak a korábbi közösségükkel.
A politikai logika is közös. Egy párt azonnal mérhető: felmérésben, aláírásgyűjtésben, szavazatban. Egy mozgalomnál a részvétel maga az eredmény. Mindkét kezdeményezés a saját oldalának vereséggel vagy térvesztéssel járó időszaka után indult, és mindkettő nyitva hagyja a kérdést, hogy mi lesz belőle.
Miért számít ez a nyolcadikban
Azért, mert a nyolcadik kerület mindkét pálya kiindulópontja volt. Ferencz Orsolya itt volt önkormányzati képviselő négy éven át, és itt indult utoljára egyéniben. Jámbor András itt nyert előválasztást és országgyűlési választást, és a képviselői munkájának java a kerület lakhatási ügyeiről szólt.
A kettő közül az egyik pálya ráadásul jelenleg is itt fut: Jámbor András a polgármesteri hivatalban tanácsadóként dolgozik, miközben országos platformot épít. Ferencz Orsolya a kerületi Fidesz ismert arca marad, mostantól egy olyan kezdeményezés társalapítójaként, amelyet a saját pártja hivatalosan hűvösen fogadott.
A helyben lakónak ebből egyetlen kérdés következik: a két új platform foglalkozik-e majd józsefvárosi ügyekkel, vagy a kerület csak a személyes életrajzokban marad meg. A lakhatás, a közterületek állapota, a közbiztonság és a szociális ellátás mindkét kezdeményezés meghirdetett témái közé beleférne.
Egyelőre egyik szervezet sem párt. Az, hogy meddig marad így, jövőre a helyhatósági kampány közeledtével derül ki.
Egy téma, amely mindkettőnek kínálja magát
Van a kerületnek egy ügye, amelyet mindkét kezdeményezés a saját gondolati készletéből meg tud közelíteni: a közterületek állapota.
A parkokban, aluljárókban, kapualjakban és a közösségi közlekedésen tapasztalható helyzet ugyanis egyszerre rendészeti és szociális kérdés. Az utcán élő, függő vagy mentálisan beteg emberek jelenléte szociálpolitikai probléma. A mellette megjelenő zaklatás, hangoskodás, köztisztasági és közbiztonsági kockázat rendészeti probléma. A kettő ugyanazon a járdaszakaszon van jelen, és a kezelésük is csak együtt működik – erről nemrég külön cikkben írtunk.
Baloldali megközelítésből az ügy a lakhatási válságról, a kilakoltatásokról, a szociális ellátórendszer kapacitásáról és a munka világából kihullott emberekről szól. Jámbor bejelentő posztjában szerepel is ez a felsorolás: a végrehajtástól a lakhatási válságig, „a közbiztonságtól a vele szorosan összefonódó szociális kérdésekig”.
Kereszténydemokrata vagy jobboldali megközelítésből ugyanez az ügy a közrendről, a közterület rendeltetésszerű használatáról, a rászorulók iránti karitatív felelősségről és a szubszidiaritásról szól: arról, hogy a segítségnyújtás elsősorban a helyi közösség, az egyházi és civil intézmények feladata, a rend fenntartása pedig a hatóságé. A Polgári Demokraták meghirdetett programja – őszinte beszélgetés az ország előtt álló feladatokról – ezt a keretet is elbírja.
Te szerinted melyikük nyúl hozzá előbb a kerület közterületeinek ügyéhez? És lesz párt bármelyik kezdeményezésből? Írd meg kommentben.
Jámbor András bejelentése:
Ferencz Orsolya bejelentése: