Pikó András feljelentette a Gettónapló főszerkesztőjét
A polgármester a Facebook-oldalán jelentette be, hogy magánemberként büntetőeljárást indított a Gettónapló főszerkesztője ellen, mert szerinte a felületen alaptalanul vádolták meg őt és másokat törvénytelenségekkel. Azt viszont nem közölte, melyik írás miatt.
Rágalmazás miatt indított büntetőeljárást Pikó András, Józsefváros polgármestere a Gettónapló nevű közösségi felület főszerkesztője ellen. A polgármester erről pénteken számolt be a Facebook-oldalán, ahol a bepanaszolt személyt néven is nevezte.
Pikó András azt írja, a Gettónaplón megjelent bejegyzések „minden alapot nélkülözve” vádolták meg őt és másokat törvénytelenségek elkövetésével.
Mit mond a polgármester
A polgármester bejelentésének lényege két ponton áll. Az egyik a kritika és a rágalmazás közötti határ, a másik az, hogy az eljárást miért magánemberként indította.
Ez a tartalom külső szolgáltatótól érkezik, és a betöltésekor sütiket helyezhet el a böngésződben. A megjelenítéséhez a hozzájárulásod szükséges.
A gombbal engedélyezed a „Marketing és beágyazás” süti kategóriát.
A polgármester szerint a munkatársai hívták fel a figyelmét arra, hogy az említett felület bejegyzései miatt mások is tettek már feljelentést.
Külön kitér arra, miért nem a hivatal nevében lépett fel:
Mit jelent ez jogilag
Fontos elkülöníteni, hol tart most az ügy. A feljelentés, illetve a magánvádas eljárás megindítása egy fél állítása, nem bírósági megállapítás. Attól, hogy valaki ellen eljárás indul, nem lesz bűnös: ezt a magyar jogban az ártatlanság vélelme mondja ki, és a kérdésben végül a bíróság dönt.
A rágalmazás a Büntető Törvénykönyv szerint úgynevezett magánvádas bűncselekmény. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyet nem az ügyészség viszi a bíróság elé, hanem a sértett maga – vagyis a bizonyítás is jórészt rá hárul.
Amit nem tudunk
A polgármester posztja nem nevez meg konkrét bejegyzést, dátumot vagy címet. Így azt sem lehet megítélni, hogy a kifogásolt mondatok tényállításnak vagy véleménynek minősülnek-e – a rágalmazás megállapításánál pedig éppen ez az egyik döntő kérdés. Ugyanígy nem ellenőrizhető egyelőre az sem, hányan és milyen ügyekben tettek korábban feljelentést ugyanezen felület miatt. Ezért ebben a cikkben nem ismertetjük a Gettónaplón megfogalmazott vádakat. Bizonyítatlan, büntetőjogi természetű állításokat a Nyolcadik nem ad tovább akkor sem, ha azokat máshol közzétették.
Ki a Gettónapló főszerkesztője?
A Gettónapló főszerkesztője józsefvárosi lakos, nem választott tisztségviselő és nem önkormányzati alkalmazott. A blog évek óta éles hangnemben bírálja a kerület vezetését. Magáról a felület mindössze ennyit közöl: „Nyolcadik kerületi szomszédaimmal úgy gondoltuk, hogy bemutatjuk a valóságot a hírfolyamok mögött.”
Ugyanez a bejegyzés a korábbi miniszterelnökkel szemben súlyos vádakat is megfogalmaz.
Csatlakozz az Ébresztő, Józsefváros! csoporthoz! Itt beszéljük meg a házak és az utcák ügyeit, itt szólhatsz hozzá a Nyolcadik cikkeihez, és itt jelezheted, ha valami történik a környéken.
A működéshez szükséges sütik mindig aktívak. Statisztikai és marketing sütiket – valamint a YouTube- és Facebook-beágyazásokat – csak a hozzájárulásoddal töltjük be. A döntésed bármikor módosíthatod. Részletek az adatkezelési tájékoztatóban.
Süti beállítások
Válaszd ki, mihez járulsz hozzá. A beállításokat később is módosíthatod az adatkezelési tájékoztató Sütik fejezetében.
Működéshez szükséges
Mindig aktív
Ezek nélkül az oldal nem működik: bejelentkezés fenntartása, biztonsági funkciók és a süti-döntésed megjegyzése. Jogalap: jogos érdek.
Statisztikai
Google Analytics – megmutatja, hány olvasó jár az oldalon és mely cikkek népszerűek. Ez alapján tudjuk fejleszteni a Nyolcadikat. Jogalap: a te hozzájárulásod.
Marketing és beágyazás
Facebook Pixel a hirdetések méréséhez, valamint a cikkekbe ágyazott YouTube-videók és Facebook-posztok megjelenítése. Jogalap: a te hozzájárulásod.
A hozzájárulásod 6 hónapig érvényes, és bármikor, következmények nélkül visszavonható. Bővebben: adatkezelési tájékoztató.