Nem kapaszkodnak foggal-körömmel a székükbe a józsefvárosi fideszesek – két lemondás, nulla választás

Miről van szó

Tizenhat év után azonnali hatállyal lemondott képviselői mandátumáról Egry Attila, a Fidesz józsefvárosi frakcióvezetője. A lemondó nyilatkozatot szeptember 8-án juttatta el Pikó András polgármesternek. A hírt a Józsefváros Újság közölte, ezt vette át az Index és a hvg.hu is szeptember 10-én.

Egry 2010 óta volt önkormányzati képviselő a kerületben, ezalatt bizottsági vezető és alpolgármester is volt. A Józsefvárosi Fidesz közleménye szerint egyébként már 2003 óta részt vett a kerület önkormányzati munkájában.

A Fidesz közleménye: „nehéz, de átgondolt döntés”

A kerületi Fidesz közleménye nem ad indokot a lemondásra, csak a döntés súlyát hangsúlyozza:

A szöveg kiemeli, hogy a képviselői munka lezárása „egy fontos életszakasz végét jelenti”, de Egry a kerületben marad.

Nem lesz időközi választás

Egry Attila nem egyéni választókerületet vitt el, hanem kompenzációs listáról szerzett mandátumot. Ez a jogi részlet dönti el, mi történik most: egyéni képviselő lemondásakor időközi választást kellene kiírni az adott körzetben, listás mandátum megüresedésekor viszont nem. Ilyenkor a jelölőszervezet – jelen esetben a Fidesz – jogosult kijelölni, ki foglalja el a helyet a képviselő-testületben.

Ez nem szabálytalanság, hanem a választási rendszer működése. De érdemes kimondani, mit jelent a gyakorlatban: a következő józsefvárosi képviselőt nem a kerületi szavazók választják, hanem egy pártszervezet delegálja.

És ez már a második ilyen csere ugyanabban a frakcióban

Itt válik a történet többé egyetlen politikus távozásánál. Egry Attila ugyanis pontosan egy ilyen csere nyomán lett frakcióvezető.

2025. február 4-én az akkori frakcióvezető, Szilágyi Demeter mondott le váratlanul a mandátumáról, annyi magyarázattal, hogy

„a munkám most más irányba szólít”.

Az ő helyére is a párt delegált: a kompenzációs listáról Pálovics Emese került be, aki a 2025. február 27-i testületi ülésen tette le az esküt. Ugyanezen az ülésen lett Egry Attila az új frakcióvezető.

Vagyis a józsefvárosi Fidesz-frakcióban másfél éven belül másodszor mond le egy listás képviselő, és másodszor fordul elő, hogy a megüresedett helyre nem választás, hanem pártdöntés ültet valakit. A 2024-es önkormányzati választás óta eltelt bő két évben a kerületi Fidesz képviselői helyeinek egy része így cserélt gazdát: időközi választás nélkül.

Az utódlás csavarja

A listán soron következő Vitályos Fanny nem vállalja a tisztséget – ezért merült fel a Józsefváros Újság és az Index szerint Gondos Judit, a korábbi képviselő neve mint lehetséges jelölt.

Vitályos Fanny neve viszont nem véletlenül ismerős a kerületi nyilvánosságból. Ő a vezetője a Polgári Józsefvárosért Alapítványnak, amelyet Pikó András augusztus 19-én költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt jelentett fel. A hvg.hu összeállítása szerint az alapítvány – amelynek bejegyzett címe a józsefvárosi Fidesz-iroda címe – a 2024-es önkormányzati választás előtt 5 millió forintot kapott közvetlenül a Miniszterelnöki Kabinetirodától, és a polgármester szerint ebből készültek azok az impresszum nélküli szórólapok, amelyek az akkor már hivatalban lévő Pikót támadták. A lapok szerint az alapítványhoz ezen kívül 30 millió forint érkezett a Szerencsejáték Zrt. egyik leánycégétől, 11 millió a Városi Civil Alap pályázatán, 2022-ben pedig 60 millió forint Csák János akkori kulturális miniszter döntése alapján.

Hangsúlyozni kell: a feljelentés és az esetleges nyomozás nem bűnösség megállapítása. Az alapítvány és a kerületi Fidesz a hivatkozott cikkekben nem reagált érdemben a vádra. Azt sem tudjuk, hogy Vitályos Fanny visszalépése összefügg-e az üggyel – erre vonatkozó nyilatkozat nem született.

Pikó megköszönte a munkáját – aztán ugyanott nekiment a pártjának

A polgármester Facebook-bejegyzésben reagált a lemondásra. Az első fele elköszönés:

A második fele viszont már nem búcsúszöveg.

Pikó „szétesőben lévő” kerületi frakcióról és „a szakadék szélén álló” pártról beszél, és négy dolgot sorol fel: a „gyűlöletkeltő propaganda működtetését”, „a Diószegi utcai lakosok átverését”, azt, hogy „440 millió forintot jutottak az álciviljeiknek”, illetve hogy a kormányuk „amikor csak tudott, forrásokat vont el Józsefvárostól”. Hozzáteszi: „Utóbbi ügyben egyébként zajlik a nyomozás, feljelentést tettünk ugyanis költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt.”

Mi van a négy vád mögött?

1. A Diószegi utca. A kormány 2024 áprilisában fogadta el azt a törvényt, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítésére hivatkozva állami tulajdonba vett tíz józsefvárosi önkormányzati ingatlant, köztük a Diószegi Sámuel utca 18., 22., 24., 26. és 28. számú házakat. A Népszava szerint nagyjából 200 családot érintett a kiköltöztetés veszélye, 34 családot a kerület már el is helyezett, mire idén június 3-án a parlament visszafordította a kisajátítást, és az épületek visszakerülnek az önkormányzathoz. A józsefvárosi Fidesz ugyanezt az ügyet másként olvassa: tavaly szeptemberben azt állították, hogy Pikó „a Diószegi utcaiak hergelésén kívül egy évig nem tett semmit a lakhatásuk rendezése érdekében”, és csak az időközi választás közeledtével talált nekik lakást.

2. A 440 millió. A Miniszterelnökség augusztus 18-án közzétett, nyilvános adatbázisából jött ki, hogy a kerületet is magában foglaló választókerületben 7,9 milliárd forint állami támogatás landolt 2022 és 2026 között, ebből több mint 440 millió olyan szervezeteknél, amelyeket a Józsefváros Újság a helyi Fideszhez köt. Erről lapszemlében mi is írtunk – és ott is jeleztük, hogy az „álcivil” minősítés a lap értékelése, nem az adatbázisból következik.

3. A propaganda. Az impresszum nélküli szórólapok ügye ugyanaz, amiből a feljelentés lett. A „gyűlöletkeltő” jelző Pikó minősítése.

4. A forráselvonás. Ez a legrégebbi vitapont: a szolidaritási hozzájárulás emelése és az iparűzési adó elvonása minden ellenzéki vezetésű fővárosi kerületet érintett.

Miért számít ez a Nyolcadikban?

Két okból.

Az egyik a személy. Egry Attila a józsefvárosi jobboldal legrégebbi és legismertebb arca volt, alpolgármesterként a 2019 előtti kerületvezetés egyik kulcsfigurája. A kiszállása lyukat hagy a kerületi Fidesz szervezetében, egy olyan időszakban, amikor a kerületi politikában egyébként is átrendeződés zajlik.

A másik a mandátum. A képviselő-testületben egy hely most üresen áll, és azt nem szavazás, hanem pártdöntés tölti be – másodszor másfél éven belül. A kerületben élőknek ebbe nincs beleszólásuk. Abba viszont igen, hogy az új képviselőt attól kezdve számon kérik-e: a testületi ülések nyilvánosak, a szavazások visszakereshetők, és a Nyolcadikban minden képviselői hely egy-egy utcasarok sorsáról is dönt.