Cirka 50 millióba került a II. János Pál pápa tér kanyarszűkítése – közlekedésbiztonsági elemzés nem készült
Megjött a válasz a II. János Pál pápa téri kanyarszűkítésekről és „iskolaterekről” szóló közérdekű adatigénylésre. A projekt nettó 49,2 millió forint volt, közbeszerzés nélkül, két önkormányzati cégen keresztül – közlekedésbiztonsági elemzés, buszos fordulási vizsgálat és a színes felfestés érthetőségét ellenőrző vizsgálat viszont a hivatal szerint sem készült hozzá.
Fotó: Shakkour Aram / FacebookA II. János Pál pápa tér körül idén nyáron új forgalmi rend készült: szűkített kanyarodóívek, rugalmas pollerek, színes útburkolati felfestés, a tér két iskolájánál pedig „iskolatér”. Az átalakítás sokakat felháborított, és a viták nagy része arról szólt, mi támasztja alá szakmailag a beavatkozást.
Erre kérdezett rá közérdekű adatigényléssel Szvitek Gábor szeptember 1-jén. A Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal – a 15 napos határidőt kissé túllépve – szeptember 24-én válaszolt, a választ pedig Szvitek nyilvánosságra hozta. Összeszedtük, mi derül ki belőle.

Három vizsgálat, ami nem készült el
A válaszlevél három különböző pontján is ugyanaz a mondat tér vissza: nem készült.
Az adatigénylést benyújtó Szvitek Gábor így reagált:
A baleseti adatokat a hivatal nem tudta megadni: azokat a rendőrség kezeli, az önkormányzat ilyen adattal nem rendelkezik. Vagyis a helyszín korábbi baleseti előzményeiről az önkormányzatnak sincs adata.
Ami viszont elkészült
Forgalomtechnikai terv igen. A tervet kamarai jogosultsággal rendelkező tervező készítette, jóváhagyta pedig a Budapest Közút forgalomtechnikai és közútkezelőként, a fővárosi és a kerületi önkormányzat tulajdonosként és közútkezelőként.
A hivatal szerint a tervet megkapta és jóváhagyta a mentőszolgálat, a tűzoltóság, a rendőrség, valamint a kommunális hulladékot szállító szolgáltató is.
A szűkítéseket a hivatal útügyi műszaki előírásokkal védi: 30 km/h alatti, csillapított övezetben a mértékadó jármű egy 2,50 méter széles tehergépjármű, a szabad sávszélesség pedig a három érintett ponton 3,25 méter (Erkel Színház mellett), 3,00 méter (Dologház utca) és 2,75 méter (Vay Ádám utcai csomópont). Az előírás szerinti minimum 2,75 méter – a Vay Ádám utcánál tehát pontosan a megengedett legszűkebb méret készült el.
Mennyibe került?
A projektet az önkormányzat finanszírozta, a megvalósításban két önkormányzati cég működött közre. A válaszlevél tételesen felsorolja a szerződéseket.
A 4 milliós tétel a hivatal leírása szerint az aszfaltfestések diákokkal közös közösségi tervezésének facilitálását, valamint a festések tervezését és megvalósítását fedi. Hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, arról az önkormányzat saját cége, a RÉV8 számolt be a Facebook-oldalán.
A mintákat tehát a diákok tervezték, a festésben és az ültetésben is részt vettek, és az utcabútorokat is ők választották ki. Ez nem titok, hanem a projekt deklarált célja: a közösségi tervezés lényege éppen az, hogy a használók alakítsák a teret.
A számlák ettől függetlenül kimentek. A festés tervezéséért és megvalósításáért 4,05 millió, a kerékpártámaszok és planténerek beszerzéséért, beültetéséért és a kapcsolódó mellékmunkákért 6,34 millió forint.
A tételes beszerzési dokumentumokat a hivatal nem adta ki: azok nem nála, hanem a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-nél és a RÉV8 Zrt.-nél vannak, ezért az adatigénylésnek ezt a pontját elutasította, és a két céghez irányította a kérdezőt.
Megjegyzés: a zászlók gyártásánál a válaszlevélben „320.6000 Ft” szerepel, ami nyilvánvaló elgépelés. Mi 320 600 forinttal számoltunk.
Ki döntött róla?
A forgalmi rend kialakítását az önkormányzat kezdeményezte, a RÉV8 Zrt.-n keresztül. A tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást a Városüzemeltetési, Közösségfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság adta meg 244/2026. (VI. 8.) számú határozatával.
Az adatigénylés külön rákérdezett arra is, hogy Shakkour Aram személyesen kezdeményezte-e vagy támogatta-e a projektet. Erre a hivatal nem válaszolt: szerinte egy személy szándékának utólagos értékelése nem közérdekű adat. Egy mondatot viszont hozzátett.
A képviselő az elkészült iskolatérről a saját Facebook-oldalán számolt be: „Ma megnéztük Biczók Péterrel a Deák Diák tanulói által ültetett növényeket az új iskolaterükön! Nagyon szép lett, gratulálok a gyerekeknek a tervezésért!”
Két önkormányzati cég, közbeszerzés nélkül
A projektet végig az önkormányzat és a saját cégei vitték.
A RÉV8 Zrt. teljes nevén Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.: 1997 óta működő, önkormányzati tulajdonú városfejlesztési cég, amely saját bemutatkozása szerint „a Józsefvárosi Önkormányzat városfejlesztési elképzeléseit, terveit megvalósító szervezet”. Iskolautcák, köztérfejlesztések és forgalmirend-módosítások egyaránt a portfóliójába tartoznak.
Ez a fenti beszámolókat is más megvilágításba helyezi: a közösségi tervezésről és a gyerekek munkájáról nem független forrás számolt be, hanem az önkormányzat saját cége a saját projektjéről.
A kivitelezők kiválasztásáról pedig a válaszlevél kétszer is ugyanazt a fordulatot használja: mind a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt., mind a RÉV8 Zrt. „közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési eljárás keretében” választotta ki a vállalkozót.
És mivel a beszerzési dokumentumok a két cégnél vannak, nem a hivatalnál, az adatigénylés erre vonatkozó pontját a hivatal elutasította. Aki látni akarja őket, annak külön kell fordulnia a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-hez és a RÉV8-hoz.
Mit jelent mindez?
A válasz nem azt mondja, hogy az átalakítás rossz. Azt mondja, hogy az a szakmai alátámasztás, amire a projekt indoklásaként sokan hivatkoztak, ebben a formában nem létezik: nincs baleseti statisztika, nincs közlekedésbiztonsági elemzés, és nincs vizsgálat arról, hogy a buszok, a tűzoltóautók és a szemetesautók hogyan fordulnak be az új, szűkített íveken.
Van viszont jóváhagyott forgalomtechnikai terv, és van öt hatósági, illetve tulajdonosi hozzájárulás. A kettő nem ugyanaz: az egyik azt mondja, hogy a terv megfelel az előírásoknak, a másik azt mondaná meg, hogy a beavatkozás valóban javít-e a biztonságon.
A hivatal a levél végén jelzi: aki nem ért egyet a részleges elutasítással, bejelentést tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, vagy 30 napon belül keresetet nyújthat be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
A cikk a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal 2026. szeptember 24-i válaszlevele alapján készült, amelyet Szvitek Gábor hozott nyilvánosságra az Ébresztő, Józsefváros! – Jó Lakóközösség csoportban. A válaszlevelet dr. Bojsza Krisztina aljegyző írta alá, a jegyző nevében és megbízásából.








