Kétszer kellett visszavenni ugyanazt a lakást a Blaha Lujza térnél – egy Japánban élő tulajdonos kálváriája
Nem fizető bérlők, lepusztított ingatlan és egy ingatlanos, aki - az állítások szerint - nem vette fel a telefont. Egy Japánban élő magyar tulajdonos másfél év alatt kétszer vesztette el és vette vissza ugyanazt a Blaha környéki lakást – mit tanulhat ebből minden lakáskiadó?
Képernyőkép: Bűnvadászok / YouTubeEgy Japánban élő magyar férfi a szülei hagyatékából és a megtakarításaiból vásárolt lakást Budapesten, a Blaha Lujza tér közelében. Amíg nem költözik haza, ki akarta adni – és megbízott egy ingatlanközvetítőt azzal, hogy kizárólag megbízható, rendes bérlőt keressen, és a helyszínen tartsa szemmel, fizetik-e a bérlők a közös költséget és a számlákat. A közvetítő ezért a lakbér tíz százalékát kapta havonta.
A videóban bemutatott történet szerint ez az ellenőrzés nem működött. A bérlők rövid idő után abbahagyták a fizetést, a közüzemi tartozás nőtt, a ház lakói pedig egyre gyakrabban jelezték a tulajdonosnak, hogy éjjel-nappal zajos jelenetek és rendőri kivonulások vannak a lakásból.
A távolság mint kockázat
A tulajdonos legnagyobb előnye – hogy van egy budapesti ingatlana – egyben a legnagyobb hátránya is lett: több ezer kilométerről nem tudott személyesen intézkedni. Bár közjegyző előtt kötött bérleti szerződést, amely elvileg gyorsíthatta volna az eljárást, a hatósági ügymenet a felvétel tanúsága szerint így is lassan haladt.
Ezért fordult egy régi ismerőséhez. A felvétel szerint a tulajdonos a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét, Barcsa-Turner Gábort kereste meg, aki a Betyársereg tagjaival – köztük a csoport Bűnvadászok nevű egységében dolgozókkal – tervezte meg az akciót. A videót is ez az egység készítette és tette közzé a saját YouTube-csatornáján.
2025 tavaszán így érkezett egy csapat a helyszínre a tulajdonos közjegyző által hitelesített, teljes körű meghatalmazásával rendelkező megbízottjával, Zagyva György Gyulával. Mivel a bérlők nem tartózkodtak az ingatlanban, a meghatalmazott a tulajdonos saját kulcsával lépett be, és átvette a lakás birtokát.
Ami odabent várta őket
A felvételen látható állapot lesújtó: leszakított bútorok, összefirkált falak, használhatatlanná tett gáztűzhely, romlott étel a kikapcsolt hűtőben, mindenütt szemét. Ami mozdítható volt – mosógép, ágy, fotel, függönyök, edények, könyvek –, az a videó szerint eltűnt a lakásból.
A szekrényekben iratköteg maradt az előző lakók után: szabálysértési határozatok, rendőrségi idézések, kifizetetlen csekkek, felszólítások, sőt egy közjegyzői okirat is arról, hogy a bérleti szerződést felmondták – az átvételi tértivevénnyel együtt. Vagyis a bentlakó bizonyíthatóan tudott róla, hogy távoznia kell.
A tulajdonos és a segítők számítása szerint az okozott kár több millió forint: elmaradt lakbér és közös költség, kifizetetlen közüzemi számlák, festés, asztalosmunka, többszöri takarítás és fertőtlenítés, a hulladék elszállítása, az elvitt berendezés pótlása, és nem utolsósorban az eljárások költsége, amelyet szintén a károsultnak kellett megelőlegeznie.
A videó a bentlakók tevékenységével kapcsolatban további, súlyos állításokat is megfogalmaz. Ezek a készítők állításai és a helyszínen talált iratokon alapuló következtetések; bírósági ítélet nem támasztja alá őket, ezért itt nem ismételjük meg.
Az ingatlanos szerepe
A meghatalmazott a helyszínről többször felhívta a közvetítőt. A beszélgetésekből az derül ki, hogy a nő nem járt ki a lakáshoz, a felmondásról tudott, a felelősséget viszont hárította – majd a hívás félbeszakadt. A tulajdonos szerint a közvetítői megbízás egészen addig a pontig működött, amíg a lakbér tíz százaléka érkezett; a tényleges ellenőrzés elmaradt.
És akkor jött a második kör
A lakás rendbehozatala után a tulajdonos új ingatlanost bízott meg – és 2026 nyarának végén ugyanott, ugyanabban a lakásban ismét fizetés nélküli bentlakók voltak. A bérleti szerződésüket felmondták, a kiköltözésre hivatalos határidőt kaptak.
A csapat előbb pénteken figyelmeztette a bentlakókat a hétfői határidőre, majd a megbeszélt napon visszatért – dobozokkal és kisbusszal, felajánlva a segítséget a költözéshez. A bentlakó nő húzta az időt, majd rendőrt hívott arra hivatkozva, hogy fenyegetik. A kiérkező egység meghallgatta a feleket, megnézte a közjegyzői meghatalmazást, a felmondást és a felszólításokat, és miután megállapította, hogy jogszabálysértés nem történt, elhagyta a helyszínt.
Hosszas alkudozás után a bentlakók végül elköltöztek. A tulajdonos elengedte a két hónapnyi felhalmozott tartozást, a meghatalmazott pedig új zárat szereltetett fel. A lakás – több mint egy év után, másodszorra – visszakerült a tulajdonosához.
A Bűnvadászok videója:
Mit érdemes ebből megjegyezni?
Az eset néhány tanulsága minden lakáskiadónak hasznos lehet, különösen ha külföldön él:
- Közjegyzői okirat. A közjegyző előtt kötött bérleti szerződés és a közjegyző által hitelesített meghatalmazás volt az, ami mindkét alkalommal tisztázta a helyzetet – még a kiérkező rendőrök előtt is.
- Teljes körű meghatalmazott itthon. Külföldi tartózkodás mellett elengedhetetlen, hogy legyen valaki, aki a tulajdonos nevében ténylegesen és jogszerűen eljárhat.
- Az ingatlanos nem helyettesíti az ellenőrzést. A jutalékért cserébe vállalt „felügyelet” önmagában semmit nem garantál. Érdemes írásban rögzíteni, pontosan mit, milyen gyakorisággal és milyen bizonyítással kell ellenőrizni.
- Dokumentálj mindent. A felszólítások, tértivevények és fotók nélkül a második kiköltöztetés is sokkal nehezebb lett volna.
- A jelzéseket vedd komolyan. A szomszédok és a közös képviselő általában jóval előbb tudják, mi történik a lakásban, mint a tulajdonos.