Lajta Béla Leitersdorfer Béla néven született Óbudán 1873. január 23-án; nevét 1907-ben magyarosította. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, rövid ideig Hauszmann Alajos mellett dolgozott, majd mintegy másfél évet töltött Itáliában, főként Rómában, később Berlinben és Londonban is megfordult. 1899-ben tért haza, és Lechner Ödön hatása alá került, akivel több munkán is együtt dolgozott. Egy zsinagógatervezési pályázaton harmadik díjat nyert. Súlyos betegség után, 47 évesen, 1920. október 12-én hunyt el Bécsben.
Életműve a szecesszió és a korai art deco határán áll. Budapesti épületei közé tartozik a Kossuth Lajos utcai Bárd-féle zeneműbolt (1900), a Szervita téri Rózsavölgyi-ház és a Paulay Ede utcai Parisiana mulató (1909), a mai Új Színház, valamint a Kozma utcai temető Schmidl-kriptája, amelyet Lechnerrel közösen tervezett.
Józsefvárosi főműve a Népszínház utca 19. alatti ötemeletes sarokbérház, amelyet 1911-ben sógorai, Harsányi Ferenc és Adolf megbízásából tervezett. Vas-üveg szerkezetű homlokzatán a zárt erkélyek díszítőpaneljei sárközi és szlovák hímzésmotívumokat követnek, a földszinti zónát indás, szívleveles domborított fémburkolat borítja, a színes betétek Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Az épület a népi motívumokat a leegyszerűsödő, modern formálással ötvözi, és Bruno Taut 1929-es könyve is bemutatta. A házban a Harsányi és a Lajta család több tagja mellett a Káldor család tagjai és Kozma Lajos is lakott.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Harsányi-ház (Népszínház utca 19.) |
|---|
Források
- Béla Lajta (Wikipedia): https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9la_Lajta
- Népszínház utca 19. (Budapest100): https://budapest100.hu/house/nepszinhaz-utca-19/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.