Bódis Kriszta: a közbiztonság nem csak rendészeti kérdés
Bódis Kriszta, a Tisza országgyűlési képviselője szerint a megerősített rendőri jelenlét önmagában nem elegendő a budapesti közterületeken tapasztalható problémák kezelésére.
A képviselő arról számolt be, hogy Pósfai Gábor belügyminiszterrel és Karácsony Gergely főpolgármesterrel egyeztetett a közbiztonságot érintő következő lépésekről, valamint egy integrált, szociális fókuszú kríziskezelési modell kialakításáról. Az elmúlt 30 napra meghirdetett fokozott közbiztonsági akció első három hetében – a közölt adatok szerint – 97 helyszínen közel 1600 rendőr mintegy 11 ezer többlet-szolgálati órát teljesített. Ez idő alatt 154 elfogás, 118 előállítás, valamint több mint 300 feljelentés és helyszíni bírság történt. Az akció lezárása után sem szűnik meg a megerősített rendőri jelenlét: 19 kiemelt helyszínen állandó, közel száz további ponton pedig mozgó rendőri jelenlétet terveznek fenntartani.
Rendészet mellett szociális és egészségügyi segítség
Bódis szerint azonban a nyílt drogszcénák, a hajléktalanság és az utcákon jelentkező más krízishelyzetek mögött gyakran egymással összefüggő problémák állnak: szerhasználat, pszichiátriai és addiktológiai problémák, lakhatási nehézségek és más szociális válsághelyzetek.
Álláspontja szerint ezért a közbiztonságot nem lehet kizárólag rendészeti kérdésként kezelni.
Az elképzelés egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a rendőrség és a közterület-felügyelet mellett a szociális és egészségügyi ellátórendszer, az addiktológiai szakemberek és a helyi szereplők is összehangoltan dolgoznak.
A képviselő arról is beszámolt, hogy csapatával az elmúlt időszakban feltérképezték a választókerület problémáit, a már működő ellátórendszereket és azokat a kapacitásokat, amelyekre egy ilyen programot építeni lehet.
Mobil kríziscsapatok jelenhetnek meg a gócpontokon
A tervezett pilotprogram egyik eleme a problémás közterületi gócpontok folyamatos monitorozása és egy korai jelzőrendszer kialakítása lenne.
Emellett mobil kríziscsapatok működnének, amelyekben utcai szociális munkások, addiktológiai és mentálhigiénés szakemberek, tapasztalati szakértők, valamint rendőrségi kapcsolattartók dolgoznának együtt.
A következő lépcsőt az alacsonyküszöbű, integrált krízisellátás jelentené, ahonnan személyre szabott esetkezeléssel lehetne továbbirányítani az érintetteket a megfelelő szociális, egészségügyi vagy addiktológiai ellátásba.
A koncepció része a már működő állami, fővárosi, kerületi, egészségügyi, szociális és civil kapacitások feltérképezése és összekapcsolása is. Új szolgáltatásokat elsősorban ott hoznának létre vagy erősítenének meg, ahol jelenleg hiány mutatkozik.
Közös munkacsoportot kezdeményeztek
Bódis Kriszta közlése szerint a koncepcióról szakértői egyeztetések zajlanak a kormánybiztosi kabinet mellett működő szakmai csapattal is. A belügyminiszterrel és a főpolgármesterrel tartott megbeszélésen az integrált kríziskezelési terv is napirendre került.
A képviselő közös munkacsoport létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata a program részleteinek kidolgozása és egy konkrét budapesti pilot előkészítése lenne.
A cél az, hogy a gyakorlatban kipróbált modell később más budapesti kerületekben, hosszabb távon pedig akár országosan is alkalmazható legyen.
„Ez kríziskezelés, nem a problémák végleges megoldása”
Bódis hangsúlyozta, hogy a program elsősorban az utcákon jelenleg tapasztalható krízishelyzetekre próbál gyors választ adni. Ettől azonban önmagában nem oldódnak meg azok a társadalmi problémák, amelyek újratermelik ezeket a helyzeteket.
A kríziskezelés szerinte nem oldja meg a lakhatási válságot, és nem helyettesíti a megelőzést sem.
Ezért a rövid távú intézkedések mellett hosszabb távú társadalompolitikai stratégián is dolgoznak, amelynek része lehet a prevenció, a lakhatási megoldások bővítése, valamint az oktatási, szociális, egészségügyi és addiktológiai ellátórendszer megerősítése.
A képviselő úgy fogalmazott: választott képviselőként naponta találkozik a körzetében élők problémáival, kormánybiztosként pedig azon dolgozik, hogy az érintett intézmények ne egymástól elkülönülve, hanem egy összehangolt rendszer részeként reagáljanak a közterületi krízishelyzetekre.
A szakmai előkészítésben Bódis Kriszta közlése szerint többek között Sárosi Péter, Győri Péter, De Coll Ágnes, Berkes Márton, Topolánszky Ákos és Szécsi Judit, valamint a Magyar Addiktológiai Társaság szakmai anyagai és javaslatai is szerepet kaptak.