A telep ötlete a fővárosi művészek műteremgondjaiból született: Kallós Ede és Horváth Géza szobrászművész tizenhárom társukkal együtt fordult a városvezetéshez, amely 1909-ben 480 ezer koronás költségvetéssel támogatta a tervet. Helyszínül a Százados út korábbi káposztaföldjeit jelölték ki, a rendezési tervet Wossala Sándor készítette. A munkálatok 1911. május 1-jén kezdődtek, és az épületek még ugyanazon év novemberére elkészültek; a végső költség 485 ezer korona lett.
A telep 15 földszintes házból állt, összesen 28 műteremmel; ezekhez egy-, két- vagy háromszobás lakás tartozott. A lakbér csak a beruházás kamatait fedezte, a felújításokat viszont a főváros nem vállalta; villanyt csak 1923-ban vezettek be. 1912. július 3-án a művészek küldöttsége ezüstplakettel köszönte meg a polgármesternek a telep létrejöttét, a gazdasági világválság éveiben pedig többen műalkotásokkal fizették a lakbért.
A lakók között a magyar szobrászat és festészet számos ismert alakja megfordult, így Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kallós Ede, Makrisz Agamemnon, Pór Bertalan, Maugsch Gyula, Kara László Mihály, Czigány Dezső és Kádár Béla.
A terület eredetileg Kőbányához tartozott, és csak 1949-ben került Józsefvároshoz. A VIII. kerület 1960 és 1963 között nagyobb felújítást végzett rajta. 1976-ban kulturális emlékké nyilvánították, 1985 óta műemlék. Ma is művészek lakják és alkotnak benne, így Európa egyik legrégebben folyamatosan működő művésztelepe.
Források
- PestBuda – A város szélén épült fel 110 éve a Százados úti művésztelep: https://pestbuda.hu/cikk/20211115_a_varos_szelen_epult_fel_110_eve_a_szazados_uti_muvesztelep_ma_jozsefvaros_szerves_resze
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.