Makrisz Agamemnon 1913. március 24-én született a görögországi Patraszban. 1933 és 1938 között az athéni képzőművészeti főiskolán tanult, Dimitriadisz Tombrosz növendékeként. A második világháború idején részt vett a görög ellenállási mozgalomban, 1945-ben pedig azon 140 görög értelmiségi egyike volt, akiket a francia kormány Párizsba hívott. 1945 és 1949 között Párizsban élt, ahol a Salon d’Automne és a Salon de Mai kiállításain szerepelt, majd 1950-ben Magyarországra költözött, és 1957-ig politikai okokból nem tért vissza Görögországba.
Budapesten a Százados úti művésztelepen kapott műtermet, ahol feleségével, Makrisz Zizivel élt és dolgozott; a telep egyik legismertebb 20. századi lakójaként tartják számon. 1956 novemberétől 1957 nyaráig képzőművészeti kormánybiztos volt, és Mikus Sándorral együtt ő szervezte az 1957-es Tavaszi Tárlatot, amelynek előkészítő beszélgetései műtermében zajlottak. Pályája során jelentős szerepe volt a lemezplasztika magyarországi meghonosításában.
Fő művei közé tartozik a margitszigeti Móricz Zsigmond-mellszobor (1952), a szegedi Bartók-mellszobor, a nemzetközi pályázaton nyertes mauthauseni emlékmű (1964), a pécsi felszabadulási emlékmű (1975) és a szeghalmi emlékmű (1980). 1953-ban és 1955-ben Munkácsy-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott.
Az 1980-as évektől részben ismét Görögországban élt; 1993. május 27-én hunyt el szülővárosában. Hagyatékát lánya, Makri Clio örökölte, aki azt a Magyar Nemzeti Galériában helyezte letétbe.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Százados úti művésztelep |
|---|
Források
- Köztérkép – MAKRISZ Agamemnon: https://www.kozterkep.hu/adattar/lexikon_szocikk/2958
- We Love Budapest – Hársfák között rejtőzködő művészfalu: https://welovebudapest.com/cikk/2021/07/01/latnivalok-es-kultura-harsfak-kozott-rejtozkodo-muveszfalu-a-szazados-uti-muvesztelep/
- Görög Intézet – A makriszi életműről: https://gorogintezet.hu/kiemelt/2021/08/a-makriszi-eletmurol-interju-ifj-szlavics-laszlo-szobrasz-es-eremmuvesszel/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.