A Kerepesi temető szomszédságában kijelölt, korabeli számítás szerint mintegy 6500 négyszögöles területet 1873. október 31-én hagyták jóvá hivatalosan zsidó temető céljára. Az első temetési szertartást 1874. június 17-én tartották, a szertartási épület és az őrház 1875-re készült el, s a sírkert a következő évtizedekben a pesti zsidó polgárság egyik fő temetkezési helyévé vált.
Az új bejárati és szertartási épületet 1908-ban Lajta Béla tervezte, aki 1905-től a Pesti Chevra Kadisa műszaki tanácsosa volt, és tizennégy síremléket is jegyez a temetőben. A díszes családi mauzóleumok egy része olyan építészek munkája, mint Fellner Sándor, Quittner Zsigmond, Weber Antal – ő tervezte a Hatvany-Deutsch család sírboltját – vagy Alpár Ignác, aki a Wechselmann-mauzóleumot alkotta. Itt nyugszik Kiss József költő, akinek síremlékét Gárdos Aladár tervezte, valamint Vázsonyi Vilmos politikus, akinek sírját Maróti Géza készítette.
Az utolsó temetésre 2004-ben került sor, amikor Kiss József unokáját, Bauer Sárát helyezték itt nyugalomra. A 2000-es évek elejére a sírkert életveszélyes állapotba került. 2016-ban állami tulajdonba került, gondozója azóta a Nemzeti Örökség Intézete, és még abban az évben megnyílt a látogatók előtt; 2018-ban mintegy kétmilliárd forintból helyreállították a kerítését. Egy újabb kutatás szerint a korábban becsült 12 ezer helyett mintegy 24 ezer ember nyugszik a sírkertben.
Források
- PestBuda – Százötven éve kezdődött a Salgótarjáni utcai zsidó temető története: https://pestbuda.hu/cikk/20231121_szazotven_eve_kezdodott_a_salgotarjani_utcai_zsido_temeto_tortenete_ketszer_annyian_nyugszanak_itt_mint_korabban_hittek
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.