Kossuth Lajost 1894-es temetése után díszsírhelyen, ideiglenesen helyezték nyugalomra. Végleges síremlékére 1901-ben írtak ki tervpályázatot; a Gerster Kálmán és Stróbl Alajos tervezte mauzóleum 1903 és 1909 között épült fel.
A kész építménybe 1909. november 25-én temették át Kossuthot, vele együtt feleségét, leányát és húgát. A család további tagjai később kerültek mellé: Kossuth Ferenc 1914-ben, Kossuth Lajos Tivadar 1923-ban. Az épület azóta is az ország legnagyobb síremléke.
Források
- Köztérkép – Kossuth Lajos mauzóleuma: https://www.kozterkep.hu/8536/kossuth-lajos-mauzoleuma
- Honvédelem – 123 éve temették el Kossuth Lajost: https://honvedelem.hu/hatter/multidezo/123-eve-temettek-el-kossuth-lajost.html
Még a negyedből
EseményMegnyílik a Keleti pályaudvar1884. augusztus 16-án adták át a Baross téren a későbbi Keleti pályaudvart, amely már villanyvilágítással működött.SzemélyErkel FerencErkel Ferenc (1810–1893) zeneszerző, a Himnusz megzenésítője, a magyar nemzeti opera megteremtője; a Fiumei úti sírkert 29. parcellájában nyugszik.SzemélyAntall JózsefAntall József (1932–1993) történész, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnöke; síremléke Melocco Miklós műve a Fiumei úti sírkertben.SzemélyTáncsics MihályTáncsics Mihály (1799–1884) író, újságíró, politikus, a jobbágyfelszabadítás és a sajtószabadság radikális szószólója; a Fiumei úti sírkertben nyugszik.EseményMegnyílik a Józsefvárosi pályaudvar1867. május 19-én nyílt meg a Magyar Északi Vasút józsefvárosi fejpályaudvara, a Losonc felé tartó vonal kiindulópontja.SzemélyMikszáth KálmánÍró; élete utolsó éveiben a róla elnevezett tér 1. számú házában lakott.