Szekszárdon született 1812. október 10-én. Pályája a pesti lapok szerkesztőségeiben indult: az 1830-as években a Regélő és a Honművész segédszerkesztője volt, 1837–38-ban a Rajzolatokat, 1838–39-ben a pozsonyi Hírnököt szerkesztette. 1839 és 1844 között a Jelenkor, a Regélő és a Pesti Divatlap szerkesztésében vett részt.
A romantika népszerű költőjeként hősi énekeket és hazafias verseket írt. Az Akadémia 1839-ben választotta tagjává, 1842-ben a Kisfaludy Társaság is soraiba fogadta, 1843-ban pedig elnyerte az Akadémia nagyjutalmát. Legismertebb műve Az obsitos (1843), amelyben egy nagyotmondó dunántúli katona, Háry János alakját örökítette meg; a figurát később Kodály Zoltán daljátéka tette világhírűvé. Verseit Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is megzenésítette.
1845-től az Egyetemi Könyvtárban dolgozott könyvtárosként. A szabadságharc idején nyelvtanárként tanított a pesti egyetemen, 1848 augusztusában és szeptemberében Kossuth Hírlapjának segédszerkesztője volt. 1850-től haláláig ismét az Egyetemi Könyvtárban szolgált.
Pesten hunyt el 1853. november 5-én. A Fiumei úti sírkert története szerint Egressy Béni és Vörösmarty Mihály mellett ő volt a temető első ismert halottainak egyike. A NÖRI nyilvántartása szerint a 29/1. parcellában nyugszik; sírja 2001 óta védett.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Garay János: https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/garay-janos
- Fiumei úti sírkert – A temető története: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.