A magyar nemzeti opera megteremtőjeként számon tartott zeneszerző Békésgyulán született 1810. november 7-én. Zenei pályáját zongoristaként és tanárként kezdte: 1827 és 1834 között Kolozsváron tanított, majd Pesten a Német Színház karmestere lett. Operáiban az olasz és francia mintákat a 19. századi verbunkos hagyománnyal ötvözte, így alakított ki egységes nemzeti zenei nyelvet.
Első operáját, a Bátori Máriát (1840) tekintik az első magyar nemzeti operának; a Hunyadi László (1844) a reformkor jelképévé vált, a Bánk bán (1861) pedig életművének csúcsa. Később a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics György, a Névtelen hősök és az István király is elkészült. 1844-ben pályázaton nyerte el Kölcsey Himnuszának megzenésítését. 1838 és 1868 között a Nemzeti Színház első karmestere és zeneigazgatója volt, 1853-ban megalapította a Filharmóniai Társaságot. A Zeneakadémia alapító tagjaként tíz évig zongorát tanított, 1884-től az Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatója volt. Kevésbé ismert, hogy kiváló sakkozó és sakkfeladvány-szerző is volt, 1865-től a budapesti sakk-kör elnöke.
Budapesten hunyt el 1893. június 15-én. A sírkert 29. parcellájában nyugszik; síremlékét a Filharmóniai Társaság megbízásából Kallós Ede készítette 1904-ben, bronz domborművén a Himnusz ütemei is olvashatók. A 2001 óta védett síremléket 2021-ben felújították.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|
Források
- NÖRI Nemzeti Sírkert – Erkel Ferenc: http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/erkel-ferenc
- PestBuda – Felújították Erkel Ferenc síremlékét: https://pestbuda.hu/cikk/20211001_felujitottak_erkel_ferenc_siremleket_a_fiumei_uti_sirkertben
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.