Arany János (1817–1882) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A Bihar vármegyei Nagyszalontán született.
1836 és 1839 között szülővárosa gimnáziumában segédtanító volt, 1840-től 1848-ig Nagyszalontán segédjegyzőként dolgozott. Toldi című elbeszélő költeményével 1846-ban elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. 1848-ban a Nép Barátja című lapot szerkesztette, önkéntes nemzetőrként és a Belügyminisztérium fogalmazójaként is szolgált. 1851 és 1860 között a nagykőrösi református gimnáziumban magyar és latin nyelvet tanított; 1858-ban az Akadémia tagjává választották.
1860-ban Pestre költözött, ahol az irodalmi élet első számú szervezője lett: 1860 és 1865 között a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865 januárjától 1882 májusáig pedig az Akadémia főtitkára volt.
1882. október 22-én hunyt el Budapesten. A Fiumei úti sírkertben nyugszik, sírja 2001 óta védett.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) |
|---|---|
| Események | Felállítják Arany János szobrát a Múzeumkertben |
Források
- Nemzeti Sírkert – Arany János: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/arany-janos
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.