A Nemzeti Múzeum körüli kertet a szabadságharc utáni évtizedben parkosították, és hamarosan az irodalmi emlékezet szoborkertjévé vált. Elsőként 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra, majd 1861-ben Kazinczy Ferenc emlékműve került ide.
A Múzeumkert legismertebb alkotását 1893-ban állították fel: Stróbl Alajos szobrászművész ülő Arany János-szobrát. A költő 1882-ben hunyt el; emlékművének felállítása abba az időszakba esett, amikor a főváros sorra köztéri szobrokkal örökítette meg a nemzeti irodalom nagyjait.
A szobor azóta a Múzeumkert egyik jelképe; a Nemzeti Múzeum 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított együttesének része.
Források
- Nemzeti Örökség Intézete – Magyar Nemzeti Múzeum: https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-emlekhelyek/budapest/magyar-nemzeti-muzeum
Még a negyedből
SzemélySzentkirályi MóricSzentkirályi Móric (1807–1882) politikus, orvos, 1868-ban Pest polgármestere; a Palotanegyedben lakott, 1887 óta utca viseli nevét.HelyKárolyi Alajos-palota (Pollack Mihály tér 10.)Ybl Miklós tervezte, szabadon álló főúri palota a Nemzeti Múzeum mögött; Károlyi Lajos kezdte, fia, Károlyi Alajos fejezte be.HelyPálffy-palota (Ötpacsirta utca 4.)Ybl Miklós 1867–1869-ben épült, manzárdtetős palotája az Ötpacsirta és a Reviczky utca sarkán; ma a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének otthona.EseményNépgyűlés a Nemzeti Múzeumnál a forradalom napján1848. március 15-én délután több ezer pesti gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Petőfi beszédet mondott.EmléktáblaSzendrey Júlia emléktáblája (Horánszky utca 13.)2021-ben avatott tábla a ház falán, ahol a költő élete utolsó hónapjait töltötte.SzemélyCs. Szabó LászlóÍró, esszéista; 1939 és 1949 között a Múzeum utca 9.-ben lakott, innen indult emigrációba.