Szentkirályi Móric a mai Palotanegyed területén született; születési évét a források 1807-re, illetve 1809-re teszik (a PPKE összeállítása 1807. március 7-ét ad meg). A piaristáknál tanult, 1829-ben jogi végzettséget szerzett, és disszertációt írt a nők magyarországi jogairól. Pest-Pilis-Solt vármegye tisztviselőjeként, majd alispánként működött; 1836-ban Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal, Bezerédj Istvánnal és másokkal együtt részt vett a kisdedóvást támogató egyesület alapításában, 1838-ban rövid ideig a Nemzeti Színházat is igazgatta.
1848-ban országgyűlési követ és kormánybiztos volt. Az önkényuralom éveiben orvosnak tanult, homeopátiával is foglalkozott, és szegény betegeit ingyen gyógyította. Az 1860-as években a Deák-párt színeiben Józsefváros képviselőjeként tért vissza a politikába. A Nemzeti Torna Egylet második elnöke volt, és Donald Mackenzie Wallace Oroszországról szóló könyvét is lefordította magyarra. 1868-ban Pest polgármesterévé választották, de a rendőrfőkapitánnyal, Thaisz Elekkel támadt ellentéte miatt három hónap után lemondott.
1882. január 7-én hunyt el, Tápiószentmártonban, a családi kriptában temették el. Az Ősz utcát, ahol a 10. szám alatt lakott, 1887-ben nevezték el róla; ma ez a Palotanegyed leghosszabb utcája.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Szentkirályi utca |
|---|---|
| Róla elnevezve | Szentkirályi utca |
Források
- Józsefváros újság – A mogorva, keserű politikust a homeopátia is érdekelte: https://jozsefvarosujsag.hu/a-mogorva-keseru-politikust-a-homeopatia-is-erdekelte/
- PPKE – Józsefváros és a Palotanegyed kialakulása: https://ppke.hu/hirek-3/jozsefvaros-es-a-palotanegyed-kialakulasa
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.