Horváth Mihály 1809. október 20-án született Szentesen, és 1878. augusztus 19-én halt meg Karlsbadban. Katolikus főpapként, történetíróként és politikusként egyaránt jelentős életművet hagyott hátra; munkássága a magyar nemzeti gondolatot a történeti kultúra felől közelítette meg.
A szegedi piarista gimnázium után a váci papnevelő intézetben tanult, 1831-ben szentelték pappá. 1844 és 1847 között a bécsi Theresianumban a magyar nyelvet és irodalmat tanította, ezután hatvani prépost-plébános lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben választotta levelező tagjává. 1848 júniusában csanádi püspökké nevezték ki, felszentelésére azonban nem került sor.
1849 májusától augusztusáig a forradalmi kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, Szász Károly és Eötvös József között töltve be a tárcát. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, távollétében halálra ítélték. Közel két évtizedet töltött külföldön, többek között Párizsban, Genfben és Brüsszelben, és ott is folytatta történetírói munkáját. 1867 elején tért haza, később Szeged országgyűlési képviselője lett. A Fiumei úti sírkertben nyugszik.
Józsefvárosban a Szent József-plébániatemplom tere viseli a nevét. A tér közepén 1948. március 15-én, a forradalom századik évfordulóján állíttatta fel a VIII. kerületi Nemzeti Bizottság Domján Árpád mészkő emlékoszlopát, amelynek felirata a 48-as szabadságharc hőslelkű püspökeként emlékezik rá.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Horváth Mihály tér |
|---|---|
| Róla elnevezve | Horváth Mihály tér |
Források
- Mihály Horváth (Wikipedia): https://en.wikipedia.org/wiki/Mih%C3%A1ly_Horv%C3%A1th
- Horváth Mihály-emlékoszlop (Köztérkép): https://www.kozterkep.hu/3636/horvath-mihaly-emlekoszlop
- Horváth Mihály (történész) (Wikipédia): https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1th_Mih%C3%A1ly_(t%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.