Az 1867-ben megnyílt Józsefvárosi pályaudvar a Magyar Északi Vasút budapesti végállomása volt; a Kőbányai út és a Fiumei út találkozásánál álló fejpályaudvarról a Hatvan–Salgótarján–Losonc irányú vonal vonatai indultak. A vasúttársaság kilencven évre szóló koncessziót kapott, az állam pedig évi öt százalékos jövedelmet garantált számára.
1882-től Budapesti pályaudvarnak nevezték, a Keleti pályaudvar 1884-es átadása után pedig elsősorban teherforgalmat bonyolított; 1936-tól kisegítő személypályaudvarként is működött.
A kis állomás hosszú időn át a vidékről érkezők kapuja volt: a kerületi emlékezet szerint szlovák, zsidó, roma és szegény magyar bevándorlók hullámai érkeztek rajta a városba, és formálták a környék, különösen a Teleki tér vidékének arculatát. Jókai Mór 1890-es Gazdag szegények című regényében is felbukkan.
Az utolsó személyvonat 2005. december 10-én indult el innen, ezzel az állomás megszűnt; a Józsefváros Újság a zárást december 11-re teszi, így a források egy nap eltéréssel adják meg a dátumot. A pályaudvar 138 éves működése maradandó nyomot hagyott Józsefváros sokszínű társadalmán; helyén ma a Sorsok Háza található.
Források
- PestBuda – Losoncot kötötték össze Budapesttel a 155 éves Józsefvárosi pályaudvarról induló vonatok: https://pestbuda.hu/cikk/20220519_losoncot_kotottek_ossze_budapesttel_a_155_eves_jozsefvarosi_palyaudvarrol_indulo_vonatok
- Józsefváros Újság – Kicsiny, ínseges pályaházacska: https://jozsefvarosujsag.hu/kicsiny-inseges-palyahazacska/