A VIII. kerületből indul ma a Lakásmenet: lakbérkontrollt követel a Szikra Mozgalom
A VIII. kerületből, a II. János Pál pápa térről indul vasárnap 14 órakor a Lakásmenet, és a Népszínház utcán, a Blahán, a József körúton és a Baross utcán át halad a Bakáts térre. A Szikra Mozgalom és A Város Mindenkié lakbérkontrollt és több szociális bérlakást követel. A lakhatási vitákban közben a bérbeadók helyzete is előkerül.
Archív kép (2018): Harangozó Ádám / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)A VIII. kerületből indul idén a Lakásmenet: vasárnap délután 2 órakor a józsefvárosi II. János Pál pápa téren gyülekeznek a résztvevők, és az útvonal nagy része is Józsefvároson vezet át, mielőtt a menet a Mária utca végén, az Üllői úton átkelve a IX. kerületbe ér. A felvonulást idén is A Város Mindenkié és a Szikra Mozgalom szervezi, a szakszervezeti oldalról a SZEF és ifjúsági tagozata, a SZEFIT is csatlakozott. A szervezők szerint még mindig nagyon drága lakni: kevés a szociális bérlakás, a magánbérleti piac szabályozatlan, a kilakoltatások pedig újra és újra családokat fosztanak meg az otthonuktól.
A program és az útvonal
A menet a Népszínház utcán és a Blaha Lujza téren át halad, majd a József körúton, a Baross utcán, a Mária utcán, a Kinizsi utcán és a Ráday utcán keresztül ér a Bakáts térre. Útközben is be lehet csatlakozni. Józsefvárosban délután a Népszínház utcában, a Blahán, a József körúton és a Baross utcában érdemes forgalmi fennakadásra számítani.
Mit követelnek?
A Mércén megjelent felhívás szerint a menet legfontosabb követelése a lakbérkontroll: egy új lakástörvény mondja meg, milyen gyakran és mennyivel lehet emelni a bérleti díjat. Emellett azt kérik, hogy a lakhatáshoz való jog kerüljön be az alaptörvénybe, épüljön ki nagy, tartósan közösségi tulajdonban maradó szociális bérlakásállomány, szabályozzák a rövid távú lakáskiadást, vizsgálják felül a végrehajtási rendszert, és ne lehessen senkit elhelyezés nélkül kilakoltatni. A SZEF azzal érvel, hogy lakbérkontrollt sok európai ország és város már alkalmaz.
A bérbeadók szemszögéből
A lakhatási vitákban a bérbeadók helyzete is rendszeresen előkerül. Nagy Ádám, a Jólvanezígy műsorvezetője – aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán végzett gazdálkodási és menedzsment szakon – nem a Lakásmenetre reagálva, hanem általánosságban arról beszélt, hogy Magyarországon nehéz kilakoltatni egy bérlőt, és kevés törvény védi a bérbeadót. Szerinte sok tulajdonos azért nem adja ki inkább a lakását, és azért állnak üresen lakások, mert azt látják, hogy ha baj van, nem lehet kilakoltatni a bérlőt. Ha viszont a lakástulajdonosok azt éreznék, hogy „nekik is van egy csomó joguk”, Nagy Ádám szerint lehet, hogy kiadnák a lakásukat, és ettől lejjebb mennének a lakhatási költségek.
Nagy Ádám, a Jólvanezígy műsorvezetője a bérbeadók helyzetéről. Forrás: Jólvanezígy
Hasonló érv a lakáspolitikai vitákban is gyakran elhangzik: ha a kiadás kockázatosnak tűnik, kevesebb lakás kerül a piacra, és ezt azok érzik meg leginkább, akik éppen most keresnek albérletet.
Mit mutatnak a kutatások a lakbérkontrollról?
A lakbérkontroll hatásait több empirikus kutatás is vizsgálta, és az eredmények vegyesek. A Stanford Egyetem kutatói, Rebecca Diamond, Timothy McQuade és Franklin Qian San Franciscóban azt találták, hogy a szabályozás alá került bérlők közel 20 százalékkal nagyobb eséllyel maradhattak a lakásukban. Az érintett bérbeadók viszont 15 százalékkal csökkentették a kiadott lakások kínálatát, ami a kutatók szerint az egész városban 5,1 százalékos lakbéremelkedéshez vezetett. A tanulmány 2019-ben az American Economic Review-ban jelent meg.
Berlinben 2020-ban vezettek be lakbérplafont (Mietendeckel), amelyet a német Szövetségi Alkotmánybíróság 2021 áprilisában alkotmányellenesnek mondott ki. A müncheni ifo Intézet elemzése szerint a szabályozott lakások bérleti díja lassabban nőtt, mint más német nagyvárosokban, a kiadó lakások kínálata viszont akár 60 százalékkal visszaesett, a plafon alá nem tartozó lakások pedig gyorsabban drágultak. A kutatók jelezték, hogy hirdetési adatokkal dolgoztak, nem a ténylegesen megkötött szerződésekkel.
A bérlők és a bérbeadók szempontja nem feltétlenül zárja ki egymást, és abban sokan egyetértenek, hogy a mostani keretek rosszul működnek. A Telexnek nyilatkozó PwC-szakértők szerint az 1993-as lakástörvény a bérbeadónak és a bérlőnek is kiszámíthatatlanná teszi a bérlést. Nincs minimális bérleti idő, a kaució vagy a karbantartás miatti vitákat csak lassú és drága bírósági úton lehet rendezni. Ők hosszú, akár 5–20 éves szerződéseket javasolnak, inflációhoz kötött lakbéremeléssel, és egy osztrák mintájú, gyors vitarendező testületet.
Friss budapesti számok
A rövid távú kiadás korlátozásának hatására már van egy budapesti példa. A Pénzcentrum szeptemberi összesítése szerint Terézvárosban, ahol januártól tiltják a rövid távú lakáskiadást, 32 százalékkal nőtt a hosszú távra kiadó lakások kínálata, az átlagos lakbér pedig 290 ezerről 280 ezer forintra csökkent. Budapesten szeptember elején 260 ezer forint volt a medián lakbér, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Józsefvárosban a medián 240 ezerről 229 ezer forintra mérséklődött. Soproni Tamás terézvárosi polgármester ugyanakkor maga is úgy fogalmazott, hogy a tiltás egymagában nem oldja meg a lakhatási válságot.
A Lakásmenet a Bakáts téren, nagyjából este 6 órakor ér véget.
