„Ahol a szegények heroinja felüti a fejét, ott pokollá válik minden” – hét megszólaló a Horváth Mihály téri közbiztonsági demonstrációról

▶ Megnézem a YouTube-on

Szerda délután a Horváth Mihály téren tartották a „Civilek a jobb közbiztonságért!” demonstrációt. Közel százan jöttek el, és a megjelentek között szinte minden politikai oldal képviseltette magát. Mi mindenkit megkérdeztünk, aki hajlandó volt nyilatkozni: hét megszólalót, a Szikra Mozgalomtól a Mi Hazánkig. Abban mindannyian egyetértettek, hogy baj van. Abban már kevésbé, hogy mi a megoldás.

„Ez már sok!”

Camara-Bereczki Miklós a 10. körzet (Magdolna- és Orczy-negyed) független önkormányzati képviselője. Nem kertelt: „Lehetne sokkal rosszabb is, de nem akarom mentegetni a helyzetet, mert átléptünk egy olyan határt szerintem, ami már a tűréshatáron túl van. Tehát ez már sok!”

Szerinte a kerület a saját részét hozza: „Mi a kerületben biztos, hogy túlteljesítünk.” A gondot inkább a Fővárosnál látja, amely anyagi nehézségei miatt az utóbbi években kevésbé tudott teljesíteni, így sok esetben a kerület próbált a helyére lépni.

Három walkie-talkie, egy járőr

Jámbor András, a Szikra Mozgalom politikusa, 2022 és 2026 között a körzet országgyűlési képviselője, a rendőrhiányról beszélt. Egy történetet is elmesélt, amelyet rendőröktől és rendőrfeleségektől hallott: Józsefvárosban egy évvel ezelőtt úgy ment a járőrözés, hogy „kiment egy ember egyedül járőrözni, vitt magával három walkie-talkie-t, és azt három járőrnek naplózta le, és ez volt a járőrködés”.

Jámbor ugyanakkor javulást is lát. Szerinte az új kapitány érkezése után „nagyon-nagyon jó irányba indult az, hogy van-e egyáltalán rendőrök az utcán”, és több az együttműködés a rendészettel is. Elmondta, hogy ő maga is a Kálvária tér mellett lakik, reggelente ő viszi iskolába a gyerekeit. A 11 éves gyerekét szeretné két év múlva úgy elengedni egyedül az iskolába, hogy ne legyen benne az a gondolat: „hú, azért para, hogy mi történik vele”.

„A szegények heroinja”

Vona Gábor, a Második Reformkor vezetője, kemény képpel kezdte: „Én úgy szoktam hívni, hogy a szegények heroinja, és ahol felüti a fejét, ott pokol, pokollá válik minden.”

A rendpárti megoldásokat viszont kevésnek tartja. „Ha ezt csak közbiztonsági problémaként kezeljük, akkor kudarcot fogunk vallani” – mondta. Szerinte a legakutabb feladat valóban a kezelése, de csupán közbiztonsági kérdésként nem oldható meg, „hanem ennek a szociális és társadalmi valóságával is szembesülni kell”. Egy kerekasztalt vagy akciócsoportot javasol, amely közbiztonsági, szociális és kulturális oldalról egyszerre tud reagálni. Ha ez nem történik meg, „akkor két hét múlva megint itt fogunk állni, megint el fogjuk mondani, két hónap múlva, két év múlva, csak a helyzet egyre rosszabb lesz”.

A Bűnvadászok: „eléggé hatékonyak is vagyunk”

Bartal András a Mi Hazánk XV. kerületi önkormányzati képviselője, és ő alapította a Bűnvadászok nevű csoportot. Saját magukat úgy írta le, mint akik „hitelesen gyakorlatilag tényleg a bűnüldözés oldalán” állnak, és mindent elkövetnek azért, hogy visszaszorítsák a bűnözést. Hangsúlyozta, hogy kizárólag a bűnözőkre szeretnének lecsapni, „és úgy vesszük észre, hogy eléggé hatékonyak is vagyunk”. Szerinte ez a videós epizódjaikból is jól látszik.

Drogstratégia és levél a belügyminiszternek

Shakkour Aram, a Szikra Mozgalom józsefvárosi önkormányzati képviselője, az önkormányzat lépéseit sorolta: „Amit tudunk, azt megtesszük, ezért is emeltük a rendészet összegét, ezért is csináltunk drogstratégiát, tehát mind szociális, mind rendpárti oldalról.” Hozzátette, hogy Pikó András polgármester ezért írt közös levelet a belügyminiszternek a belvárosi polgármesterekkel. „Amióta képviselő vagyok, ezzel foglalkozok, és próbálunk minden követ megmozgatni.”

„Ezt nem lehet simogatással kezelni”

Pálovics Emese, a Fidesz–KDNP józsefvárosi önkormányzati képviselője, Vona Gábortól szinte szó szerint az ellenkezőjét mondta. „Szerintem ez rend kérdése, tehát rendet csak úgy lehet tartani, ha következetesen ugyanazokat követeljük. Aki rendbontó, aki az utcára piszkít, aki ott italozik, aki drogot fogyaszt, az rendbontó.” Szerinte a törvényeknek mindenkire ugyanúgy kellene vonatkozniuk, és be is kellene tartatni őket.

Felidézte, hogy hét éve is gond volt az utcára piszkítás: „Gyakorlatilag akkor bokáig jártunk az emberi ürülékben.” Már akkor azt javasolta, hogy aki ezt teszi, takarítsa is fel. Régen is volt ilyen közmunka, mondta: aki nem tudta kifizetni a büntetést, az vagy börtönbe ment, vagy közmunkával ledolgozhatta. „Be lehet vezetni. (…) Próbáljuk ki, hátha működik.” A zárszava egyértelmű volt: „Ezt nem lehet simogatással, szociális kérdésként kezelni. Ez tényleg rend kérdése, és következetesség kérdése.”

A szervező: „Ez egy olyan töréspont volt nálam”

Németh Ádám Géza ügyvéd, a demonstráció főszervezője, egy személyes esettel magyarázta, miért szervezett tüntetést. „Szeptember valahányadikán berúgták a társasházi kaput, és nekem kellett kiraknom azt az embert a házból.” Hívta a rendőrséget, de nem jöttek ki időben. „A különböző rendészeti szervek abszolút képtelenek voltak egymással kooperálni, és a vége azt lett a történetnek, hogy elengedték.” Azt az embert engedték el, aki betört a házba, és agresszív volt vele szemben.

„Ez egy olyan töréspont volt nálam, amikor azt mondtam, hogy hát muszáj valamit csinálni.” Az önbíráskodást ugyanakkor elutasítja: „Én annak a híve vagyok, hogy az állami szervek tegyék a dolgukat. Ha már adót fizetünk, akkor lássák el azt a feladatot, amire megbíztuk őket.”

Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatás, röviden felelt: „Ha varázsütésre megjavul a közbiztonság, akkor nem.” Ha viszont minden így marad, a szervezők folytatni akarják.

Mi lesz a petícióval?

A demonstráció tízpontos petícióját jövő kedden, október 20-án Bódis Kriszta országgyűlési képviselő irodájában adják át, a képviselő pedig továbbítja a Belügyminisztériumnak. Mi figyelemmel kísérjük, mi lesz a sorsa.

A videóban mindenki elmondhatta a magáét, mi nem álltunk be egyik oldal mögé sem. Hogy kinek van igaza, azt döntsék el olvasóink.