Nem csoki volt a büdös barna dolog a földön: csúszós padló, ujjal kóstolgatott mártások, megtámadott színesbőrű férfi – kommentelők a boltokról

Egy olvasónk beszámolója indította el a beszélgetést. Szerinte a Teleki téri élelmiszerboltban ápolatlan emberek mosdatlanul használják a visszaváltó automatát. Többen puszta kézzel túrnak a kukákban, kihalásznak üvegeket és flakonokat, aztán ugyanazzal a kézzel indulnak vásárolni: élelmiszert, pékárut, zöldséget fognak meg a polcokon. A hideg beálltával a szervezet hajlamosabb a fertőzésekre, és a hajléktalanszállók nem tudnak mindenkit befogadni, ezért sokan a fűtött boltokba húzódnak be.

A kommentek alapján nem egyedi esetről van szó. Az alábbiak olvasói beszámolók, nem ellenőrzött tényfeltárás, de a tapasztalatok feltűnően hasonlítanak egymásra.

Nem csoki volt a földön

Az egyik legsokkolóbb történet egy pénztári sorból való. Az olvasó előtt álló vásárló megcsúszott valamin a földön, mindenki azt hitte, hogy csokiról van szó. Az olvasó óvatosan átlépett rajta, és csak ezután jött a szag, meg a felismerés, hogy nem csoki volt.

Egy másik alkalommal egy olyan embert látott, aki maga köré rettenetes szagfelhőt húzott. A férfi leszedett a polcról néhány üveges mártást, kinyitotta őket, ujjal belenyúlt, megkóstolgatta, majd gondosan visszazárta és visszatette a helyükre. Az olvasó nem hagyta annyiban: összeszedte az üvegeket, elvitte a pénztárba, és elmondta, mi történt. Azt írja, nagyon hasonló esete volt már. Nem a bolttal van baja, hanem azt nem érti, hogyan bírják az ott dolgozók.

Feltakaríttatták vele

Egy másik olvasó szerint 4-6 hete egy Teleki téri boltban valaki az üdítős sor közepén könnyített magán. A dolgozók, mint írta, kiváló munkát végeztek: nem engedték el, hanem feltakaríttatták vele, amit hagyott.

Az olvasó szerint ezt úgy lehetne megoldani, hogy minden üzlet vásárlói szabályzatot vezet be, és aki büdös, mosdatlan, vagy vergődik, azt ne engedjék be. Szerinte ha emiatt minden öt forinttal drágább lesz, és őrök állnak az ajtóban, az neki már megéri.

A bolt mint szálláshely

Egy olvasó tavaly télen azt látta az 1-es villamos egyik megállója melletti boltban, hogy zárás előtt pár perccel az eladók kivezettek az utcára egy idős férfit. Aludni akart a boltban. Az olvasó hallotta, hogy a férfi azt mondta: semmihez nem fog nyúlni, csak bent maradhasson. Nem vásárolt semmit, szállást keresett.

Ez a történet nem ápolatlanságról és nem erőszakról szól. Arról, hogy a hideg elől menekülő emberek a legközelebbi fűtött helyiséget keresik.

Az üvegvisszaváltó, ahol félni kell

Az egyik legmegrázóbb beszámoló egy kültéri visszaváltóhelyről érkezett. Az olvasó szerint ezek a helyek egyre veszélyesebbek, és bár vannak kamerák, ez keveset ér. Egy Üllői úti bolt visszaváltójánál azt látta, hogy egy afrikai származású férfit, aki dobálta be flakonjait a gépbe megtámadott

Az olvasó szóhasználatán azért nem módosítottunk, hogy érzékeltessük, milyen ijesztő lehet egy ilyen helyzetbe áldozatként kerülni. Mint leírta, a nők ordítoztak a férfival, ráakaszkodtak, a blokkját követelték, és azt, hogy vegyen nekik ennivalót. A férfi közben a flakonjait és a táskáját a feje fölé tartotta. Az olvasó csengetett a boltban, kijött egy eladó, aki szerint a közelben, a bokrokban laknak. A nők végül bementek a boltba a férfi visszaváltási blokkjával, a férfi pedig eltűnt. Az olvasó szerint a bolti őrök csak az árut figyelik, pedig amíg ez a jelenség tart, erre külön létszámot kellene rendelni. Elég szomorú, ijesztő és egyben tanulságos, hogy azokat az embereket szemelik ki, akik a látszat szerint egyedül és védtelenül vannak, például azért, mert idősnek vagy idegennek tűnnek.

Egy másik kommentelő a jövőtől tart: „Akkor lesz majd igazán gond, ha a flakonok árát le kell vásárolni, az ilyenek össze fogják fogdosni a péksüteményeket is.”

Lépcsőn ülők, a bejárat előtt kiborult szemét

Egy olvasónk a Teleki téri bolt lépcsőjéről írt:

Utóiratként azt is leírta, hogy a bolt sarkánál, a kapu előtt kiborult szemetet látott, amit szerinte láthatóan kikotortak, és szétdobáltak a bejárat előtt. Gúnyosan „abszolút higiénikusnak”, majd hányingerkeltőnek nevezte.

Van-e megoldás?

Egy hozzászóló szerint a visszaváltót nem a bolt belsejébe kellene tenni. Egy III. kerületi üzletben a felújítás idején úgy oldották meg, hogy az automatákat a bolt oldalsó részébe, külön helyiségbe rakták. Szerinte a biztonsági őr dolga az lenne, hogy ne engedje be az ápolatlan embereket.

Mit lehet és mit nem?

A közösségi közlekedés szabályai tiltják az ápolatlan ruházatú utazást, az egyenlő bánásmódról szóló törvény viszont tiltja a vagyoni helyzet vagy a társadalmi származás szerinti megkülönböztetést. Hogy egy konkrét boltban ezekből mi és hogyan alkalmazható, azt nem tisztünk eldönteni, a kérdés jogi mérlegelést kíván.

Mit mutat mindez?

Nem arról van szó, hogy a hajléktalanság bűn, mert nem az. Az idős férfi, aki a hideg elől menekül, nem ellenség. De a megcsúszó vásárlók, az ujjal kóstolgatott áruk, a megtámadott férfi és a bejárat előtt szétszórt szemét is valóságosak. A probléma nemcsak a bolt belsejében van, hanem a bejáratnál és a visszaváltóknál is, ahol a lakók és a vásárlók nap mint nap elmennek mellette.

A megoldás valószínűleg a hatóságok, a szociális ellátás és a boltok közös munkája, de ehhez előbb valakinek le kell ülnie egy asztalhoz. A megoldás valószínűleg a hatóságok, a szociális ellátórendszer és a boltok közös munkája lehet, de ehhez előbb valakinek le kell ülnie egy asztalhoz. A félrenézés, az elhallgatás, valamint a lakosság tapasztalatainak szőnyeg alá söprése, bagatellizálása vagy az őket embertelennek, érzéketlennek bélyegző hozzáállás nem szociális érzékenység.

Várjuk az olvasók további tapasztalatait.

Mivel sem az egyes üzleteket, sem az ilyen helyzetbe kerülő embereket (vásárlót és elesett embertársunkat) nem szeretnénk beazonosíthatóvá tenni, ezért a képet AI segítségével generáltuk.