A Nemzeti Múzeumot övező kert helyén már az 1750-es években francia stílusú barokk kert terült el, Klobusiczky Ferenc érsek nyaralója körül. A múzeumpalota 1837 és 1847 közötti építésekor a régi fák nagy részét kivágták, a terület évekig rendezetlen maradt.
A mai park kialakítása az 1850-es évek közepén kezdődött. A végleges tervet Pecz Ágoston, a Ludovika kertésze készítette, a munkát Gerenday József, a Füvészkert igazgatója felügyelte. A költségeket jótékony hangversenyekből és közadakozásból teremtették elő. Az első ültetési ünnepséget 1855. november 24-én tartották, amikor három tulipánfát öntöztek meg jelképesen. A facsemeték egy része József nádor Margit-szigeti birtokáról, a hársak Sina báró gödöllői birtokáról érkeztek. Az elülső rész 1856 tavaszára, a hátsó 1857-re készült el.
1880–1881-ben a Múzeum körút szélesítése miatt a kerítést beljebb helyezték, és a Fleischmann és Wéber kertészcég átrendezte a parkot. A kertben költők – köztük Berzsenyi Dániel és Kazinczy Ferenc – emlékművei, valamint Garibaldi szobra is állnak; egyik japánakáca mintegy 140 éves.
Kapcsolódó szócikkek
| Események itt | Felállítják Arany János szobrát a Múzeumkertben |
|---|
Források
- Magyar Nemzeti Múzeum – A Múzeumkert története: https://mnm.hu/hu/cikk/muzeumkert-tortenete-fak-lombja-alol