Gyűrű, süllyesztett konténer, kulcskártyás kuka – így védekeznek külföldön a kukafeltúrás ellen
Ha egy palack pénzt ér, valaki mindig bele fog nyúlni a kukába – a kérdés csak az, milyen kukába. Palacktartó gyűrű Brémától Stockholmig, süllyesztett konténer Amszterdamban, kulcskártyás konténer New Yorkban. És Bécs, amelyik a gyűrűre kifejezetten nemet mondott.
Fotó: Sebastian Martin Dicke / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)Gál József, a Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom fővárosi politikusa a napokban azt írta, hogy a Fővárosi Önkormányzat sem ülhet tétlenül a palackvisszaváltás körüli káoszban. A mozgalom kezdeményezésére szerinte már több mint 80 palacktartót helyeztek ki Budapesten – „de ez önmagában nem állítja meg a kukázást”, tette hozzá, mert „a jelenlegi hulladékgyűjtő edények ugyanis egyszerűen szétpakolhatók”. Ezért javasolja, hogy érdemben vizsgálják meg a földbe süllyesztett szeméttárolók telepítését is.
A felvetés azért időszerű, mert szeptember 3-án Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: a lakossági panaszok és a MOHU elmaradó célszámai miatt a kormány a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról döntött. Ha tehát tényleg nyílik egy ablak a rendszer átszabására, érdemes megnézni, milyen kukát tesznek ki azokban a városokban, ahol ezzel a problémával nem három hónapja, hanem évek óta küzdenek.
A probléma nem magyar találmány
Hollandiában a kis műanyag palackokra és az italdobozokra kiterjesztett betétdíj után pontosan az történt, ami most Budapesten: elkezdték feltörni a köztéri szemeteseket. Az amszterdami önkormányzat 2023 márciusában már arról beszélt, hogy intézkedni kell a kukák feltörése miatt; a Damrakon például más típusú zárakat szereltek fel.
Néhány hónappal később a holland közszolgálati NOS négy nagyvárosból – Amszterdam, Hága, Rotterdam, Utrecht – gyűjtött össze megoldáskeresést. Egy amszterdami köztisztasági dolgozó a lapnak azt mondta, ugyanannak a területnek a rendbetétele négy óráról hat órára nőtt. „Néha még a zsákot is kirántják, és mindent a földre borítanak” – idézte a NOS.
Ausztriában 2025 januárjában indult a betétdíjas rendszer. A fritz-kola megbízásából a TQS közvélemény-kutató intézet által készített és 2026 februárjában publikált reprezentatív felmérés szerint nagyjából 225–228 ezer ember gyűjt céltudatosan palackot és dobozt a közterületen. A felmérés készítői maguk jegyzik meg, hogy a legsérülékenyebb csoportok – például a hajléktalan emberek – alig kerülnek be egy ilyen mintába, tehát a valós szám ennél magasabb lehet.
Németországban, ahol a rendszer a legrégebbi, a palackgyűjtésnek külön szociológiai irodalma van. A gyűjtők 80–85 százaléka férfi, jellemzően 65 év feletti; Sebastian J. Moser 2014-es kutatása szerint havi 100–150 euróval egészítik ki így a jövedelmüket. Vagyis a „palackgyűjtő” és a „hajléktalan” külföldön sem ugyanaz a kategória – amit itthon is érdemes fejben tartani, mielőtt bárki egyetlen csoportra fogja a jelenséget.
Az első válasz: a gyűrű, hogy ne kelljen a kukába nyúlni
A leggyakoribb és legolcsóbb eszköz a palacktartó gyűrű. A Pfandringet Paul Ketz kölni termékdesigner tervezte 2012-ben, az első éles teszt 2014-ben Bambergben indult. 2021 őszén már körülbelül 110 német város használta. Egy darab tömeggyártásban nagyjából 220 euróba kerül.
A logika egyszerű: aki nem akarja visszavinni a palackját, nem a kukába dobja, hanem a kuka köré szerelt gyűrűbe teszi. Aki pedig gyűjt, annak nem kell a kommunális hulladékban turkálnia – ott van a palack, karnyújtásnyira, tisztán.
Hollandiában ugyanez DoneerRing néven fut, az ötlet szintén német eredetű. 2026 elejére több mint 150 gyűrű került ki húsz önkormányzat területén, és tíz szupermarket is elkezdte kihelyezni.
Svédországban a megoldás a pantrör, vagyis a „visszaváltó cső": a papírkosarak mellé szerelt tartó, ahová a dobozt és a PET-palackot be lehet állítani. A rendszert üzemeltető Pantamera szerint körülbelül 100 svéd önkormányzat, 15 lakásszövetkezet és 15 kemping telepített ilyet; egyedül 2016 nyarán több mint 500 új cső került ki a stockholmi parkokba.
Ausztriában Innsbruck teszteli a legkomolyabban: nemcsak gyűrűket, hanem úgynevezett „Pfandinsel"-eket, palackszigeteket is, amelyekbe akár 80 palack vagy doboz fér. A tesztet az Innsbrucki Egyetem tudományosan is kíséri. Linzben és Grazban szintén fut pilot, Salzburg augusztusban indított. Az árak: egy gyűrű nagyjából 200 euró nettó, egy palacksziget körülbelül 1000.
Budapesten 2024 decemberében kezdődött a tesztüzem: a Budapesti Közművek 20-20 palacktartót helyezett ki a tömegközlekedés és a turizmus szempontjából frekventált közterületekre, 90 nap után beszámoló ígéretével. Gál József mostani száma – 80 fölött – ehhez képest jelent bővülést. Arról, hogy a kukákra szerelhető palackrekeszekről a MOHU is tárgyal a köztisztasági cégekkel, a Népszava írt.
És amiért Bécs kifejezetten nemet mondott
Az osztrák főváros köztisztasági hivatala, az MA 48 elutasította a gyűrűk kihelyezését. Az érv nem a szegénységgel szembeni ellenszenv, hanem üzemeltetési: a gyűrűkből kiszóródó palack, a magasabb takarítási költség, a rovarok, és a törött üveg okozta sérülésveszély. Ráadásul Bécsben nagyjából 25 ezer köztéri szemetest kellene felszerelni.
Nem Bécs az egyetlen kétkedő. Münchenben az volt az aggály, hogy a gyűrűket nem az alkalmi visszaváltók, hanem a szervezett, professzionális gyűjtők aratják le – vagyis a szociális cél elvész. Kölnben a CDU esztétikai kifogást emelt. Hollandiában pedig volt olyan brabanti kísérlet, amelyet a helyi közmédia „briliáns ötletnek" nevezett, mégis megbukott.
A gyűrű tehát olcsó, gyors és látványos – de nem varázspálca. Ott működik, ahol sokan dobnak el palackot rövid idő alatt, és ahol van, aki karbantartja. Ahol nincs, ott maga is szemétfészek lesz.
A második válasz: olyan kuka, amit nem lehet kiforgatni
A másik irány nem a gyűjtőt tereli, hanem a kukát változtatja meg. Amszterdamban ez erősebb zárakat és annak vizsgálatát jelentette, hogy más kukatípus jobban ellenáll-e a feszegetésnek.
A komolyabb változat a süllyesztett konténer. Létezik félig és teljesen süllyesztett kivitel: az előbbi nagyjából 90 centire áll ki a földből, 1–6 köbméteres, az utóbbinál csak a bedobóoszlop látszik, a tároló 3–5 köbméter. Előnye a rendezett utcakép, a kevesebb szag és zaj, a vandalizmus elleni védelem és az akadálymentes bedobónyílás. Hátránya, hogy drága, útépítési munkával és esetleg közműkiváltással jár, és fák gyökérzónájában nem telepíthető. A technológiában Franciaország, Hollandia és Olaszország vezet; Németországban 2012-ben nagyjából 3250 ilyen rendszer működött.
A legismertebb finn gyártó, a Molok félig süllyesztett konténere 60 százalékban a föld alatt van. A gravitáció magától tömöríti a hulladékot, a hideg talaj csökkenti a szagot, az ürítés daruval történik – és a konténer zárható. Ez utóbbi a lényeg: nincs mit kiborítani a járdára.
New York: a kuka, amit kulcskártya nyit
A legradikálisabb példa nem Európából jön. New York évek óta „konténerizál": a járdán álló, felhasogatható szemeteszsákok helyére utcán rögzített, zárt konténerek – a városházi kommunikációban Empire Bin – kerülnek, amelyeket oldalrakodós kocsi ürít, két emberrel. A konténert kulcskártyával a házkezelők nyitják.
A manhattani 9-es körzetben 2023 augusztusában kezdték a telepítést, és 2025 júniusára a kerület teljes hulladéka, nagyjából 1100 utcai konténerrel, a rendszer alá került. A városháza szerint a 311-es hívószámra bejelentett patkányészlelések kilenc egymást követő hónapban csökkentek az előző év azonos hónapjához képest. A következő terület a brooklyni 2-es körzet.
Fontos a különbség: New York célja a patkány és a járdai zsákhegy, nem a palackgyűjtés. De a zárt konténer mellékhatásként a kukázást is kizárja – anélkül, hogy bárkit megbélyegezne. Nem egy embercsoport ellen tesznek fedelet a kukára, hanem az egész gyűjtési rendszert cserélik le.
Mit lehet ebből Józsefvárosban használni?
Nem egy eszközt, hanem sorrendet.
A palacktartó gyűrű olcsó, napok alatt kirakható, és pontosan ott van értelme, ahol sok palack fordul meg rövid idő alatt: forgalmas megállókban, a Corvin környékén, a tereken, a pályaudvar felé vezető utcákon. Nem attól működik, hogy kirakják, hanem attól, hogy naponta ürítik.
A zárt, süllyesztett konténer drága és építkezéssel jár, viszont ez az a megoldás, amelyik a krónikus pontokon – ahol havonta ugyanaz a kuka borul ki ugyanoda – tényleg megszünteti a problémát. Ha most tényleg megnyílik a rendszer felülvizsgálata, akkor ezt a beruházást érdemes felírni a listára, mert egy-két kerületi költségvetésből nem fér ki.
És marad a kérdés, amit egyik hardver sem old meg: amíg egy palack 50 forintot ér, valaki mindig keresni fogja. Ezt a Nyolcadik.hu-n korábban is végigszámoltuk – nálunk 37 palack ér annyit, mint egy minimálbéres munkaóra, Németországban 56. A gyűrű és a zárt konténer a köztisztasági tünetet kezeli. A másik láb – elérhető visszaváltás, működő szociális és foglalkoztatási program – nélkül a probléma nem tűnik el, csak arrébb megy.
Terézváros polgármestere, Soproni Tamás közben odáig jutott, hogy a jelenlegi rendszer felfüggesztését kérte a kormánytól 2027. január 1-jéig. Ez is egy válasz. De ha a rendszer marad – márpedig a betétdíj környezetvédelmi célja jó –, akkor az utcai hardveren is múlik, hogy a Nyolcadikban reggelente mit lát az, aki kilép a kapun.
Tökéletes megoldás nincs. Olyan viszont van, ami máshol mérhetően javított a helyzeten – és olyan is, amit egy nálunk gazdagabb város üzemeltetési okokból elutasított. Mind a kettőt érdemes elolvasni, mielőtt bármit kihelyezünk.