Pásztor János 1881. január 29-én született Gyomán. Tizenkét évesen már feltűnt díszítőszobrászati tehetségével; a budapesti iparművészeti iskolában ifj. Mátrai Lajos tanítványa lett, majd állami ösztöndíjjal Párizsban, a Julian Akadémián képezte tovább magát, ahol Rudnay Gyulával kötött barátságot. Pályája elején a szegedi Vásárhelyi Pál-emlékmű mellékalakjain dolgozott.
1905-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, ekkor készült Búcsúzkodás című életképe; 1910-ben Budapestre költözött. Legismertebb művei a Bécsi kapu téri Kazinczy-kút (1936) és a Kossuth téri II. Rákóczi Ferenc-lovasszobor (1937). Az 1920-as kiállításon kis aranyérmet, 1929-ben a barcelonai világkiállításon nagydíjat nyert.
Józsefvárosi kötődését a Százados úti művésztelep története őrzi: a telepről szóló összefoglalók azok között sorolják fel, akik itt alkották meg életművüket. Más források viszont budai, várbazári műtermét emelik ki, így a telepen töltött évek pontos idejéről a források nem adnak egyértelmű képet. Budapest ostroma alatt, 1945 januárjában repeszsebtől halt meg; halálának napját a források eltérően közlik.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Százados úti művésztelep |
|---|
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon – Pásztor János: https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11868.htm
- PestBuda – Aki eljutott a csillagokig: https://pestbuda.hu/cikk/20200210_flier_gergely_a_szferak_fele_a_75_eve_elhunyt_pasztor_janos_muveszete
- Budapest100 – Százados úti művésztelep: https://budapest100.hu/house/szazados-ut-3-13-szazados-uti-muvesztelep/