Kaufmann Dávid 1852. június 7-én született a morvaországi Kojetínben, és 1899. július 6-án hunyt el Karlsbadban. A kroměříži gimnázium után 1867 és 1877 között a boroszlói zsidó teológiai szemináriumban tanult, közben az ottani egyetem előadásait is látogatta; doktori fokozatát 1874-ben Lipcsében szerezte, 1877 januárjában avatták rabbivá.
1877-től, az Országos Rabbiképző Intézet megnyitásától haláláig az intézet tanára volt: történelmet, vallásfilozófiát és homiletikát adott elő, az előkészítő gimnáziumban pedig görögöt és németet tanított.
Az intézet könyvtárosaként ő szerezte meg a padovai Lelio della Torre gyűjteményét, amely jelentősen gyarapította a Rabbiképző héber állományát. Magánkönyvtára – amelynek magját Marco Mortara könyvtára alkotta, és amelyben a Misna híres Kaufmann-kézirata, ritka kéziratok és ősnyomtatványok is voltak – a zsidó tudomány egyik legfontosabb forrásává vált.
Tudósként a középkori zsidó filozófia és a zsidó történelem kutatója volt; főművének az isteni attribútumok tanának történetéről 1877–1878-ban megjelent munkáját tartják. A zsidó művészettörténet megalapítójaként is számon tartják: egy 1878-as cikkében elsőként használta a „zsidó művészet” kifejezést, és elsőként cáfolta azt a nézetet, hogy a zsidó hagyomány eleve képellenes lett volna. Gyűjteményének egyik darabja, a Kaufmann-haggáda, később Scheiber Sándor hasonmás kiadásában vált szélesebb körben ismertté.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem |
|---|
Források
- David Kaufmann (Wikipedia): https://en.wikipedia.org/wiki/David_Kaufmann
- Our Story (OR-ZSE): https://or-zse.hu/our-story/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.
