Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) író, drámaíró, újságíró, a naturalista próza egyik magyar úttörője. Egri zsidó családból származott, ott végezte iskoláit. 1882-től cikkekkel, tárcákkal, novellákkal és regényekkel jelentkezett a vezető lapokban.
Az 1880-as évek közepén szegényes körülmények között élt a mai Bródy Sándor utca 18–20. szám alatt; ekkoriban jelent meg első kötete, a Nyomor (1884). Az utca ma az ő nevét viseli.
1888 és 1890 között a kolozsvári Erdélyi Híradót szerkesztette, 1890-től a Magyar Hírlap munkatársa volt. Ebben az időszakban jelent meg többek között a Faust orvos, a Don Quixote kisasszony, a Színészvér és Az egri diákok. Legismertebb színpadi műve, a Hófehérke 1901-ben készült el drámai változatban, és gyakran játszották a Nemzeti Színházban.
Feleségével, Rosenfeld Izabellával (írói nevén Fehér Judit) 1890-ben kötött házasságot, öt gyermekük született. Hunyady Margit színésznőtől született fia a később szintén íróként ismert Hunyady Sándor. Unokája, Alexander Brody 1995-ben díjat alapított a legjobb magyar nyelvű első regény elismerésére.
Kapcsolódó szócikkek
| Róla elnevezve | Bródy Sándor utca |
|---|
Források
- Európa Belvárosa – Irodalmi séta a Palotanegyedben: https://europabelvarosa.hu/seta_a_negyedben/irodalmi_seta_a_palotanegyedben
- Sándor Bródy (angol Wikipédia): https://en.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor_Br%C3%B3dy_(writer)
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.