2026. szeptember 29., kedd Estd. 2026 Józsefváros, Budapest VIII. kerülete „Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen!”
Nyolcpédia · negyed

Palotanegyed

A Múzeum körút, a Rákóczi út, a József körút és az Üllői út közötti legyező alakú terület. Nevét a 19. század második felében itt épült főúri városi palotákról kapta; közepén a Magyar Nemzeti Múzeum áll.

24Személyek28Helyek10Emléktáblák2Művek16Események

A Palotanegyed története

A Palotanegyed Józsefváros belső, legyező alakú része: a Múzeum körút, a Rákóczi út, a Blaha Lujza tér, a József körút és az Üllői út fogja közre. Mai határait a Fővárosi Közgyűlés 2012-ben rögzítette, a környékbeliek azonban már a 19. században mágnásfertályként vagy mágnásnegyedként emlegették. A 18. század elején még kertek és szántók borították a városfalon kívüli területet; az első, földszintes vályogházak 1725 táján a mai Astoria és Kálvin tér közelében épültek. Az 1838-as árvíz után kötelezővé vált a kő- és téglaépítkezés, ami a későbbi városias beépítés alapját adta.

A negyed rangját a nemzeti intézmények alapozták meg. A múzeum telkét 1813-ban vásárolta meg az állam, a Pollack Mihály tervezte Magyar Nemzeti Múzeum 1847-re készült el, a negyed északi szélén pedig 1837-ben nyílt meg a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház. Hozzájuk csatlakozott a Nemzeti Lovarda, a Nemzeti Tornacsarnok és az Ybl Miklós tervezte Régi Képviselőház, amely ma az Olasz Kultúrintézetnek ad otthont.

A főúri építkezések sorát gróf Festetics György indította el: 1862 februárjában telket vett a múzeum mögött, és Ybl Miklós tervei szerint 1865-re felépült a Festetics-palota. A kiegyezés után sorra követték a Károlyi, Pálffy, Esterházy, Degenfeld, Almássy és Wenckheim családok palotái, így a századfordulóig több mint harminc, ma műemlékként számon tartott épület jött létre. Az Ősz utcát 1887-ben Szentkirályi Móricról, Pest utolsó főpolgármesteréről nevezték át Szentkirályi utcává. A Nagykörút kiépülésével a paloták mellé polgári bérpaloták sorakoztak; itt élt a Horánszky utcában Szendrey Júlia, a Múzeum utcában Bókay János gyermekorvos, a Reviczky utcában pedig Babits Mihály.

A negyed az 1956-os fegyveres felkelés egyik kiindulópontja lett. 1956. október 23-án este a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió előtt gyűlt össze a tömeg, hogy beolvastassa követeléseit; a lövések után kirobbant harc az éjszaka folyamán az épület elfoglalásával zárult, és innen terjedt tovább a fegyveres felkelés a város más pontjaira.

A paloták jó része ma közintézménynek ad otthont: a Festetics-palotában az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik, a Wenckheim-palotában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja, az Almássy-palotában a Magyar Építőművészek Szövetsége. A kerület 2009-ben indította el az Európa Belvárosa Programot, amely az utcák és terek megújításával a negyed kulturális és egyetemi jellegét erősítette. A 2020-as évek legvitatottabb átalakulása a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét érinti, amelynek helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusa épül.

Források
  1. Józsefváros negyedei – Általános információk (Józsefvárosi Önkormányzat): https://jozsefvaros.hu/otthon/kozosseg-es-kerulet/jozsefvaros-negyedei/2022/07/altalanos-informaciok/
  2. Józsefváros és a Palotanegyed kialakulása (PPKE): https://ppke.hu/hirek-3/jozsefvaros-es-a-palotanegyed-kialakulasa
  3. A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története (PestBuda): https://pestbuda.hu/cikk/20210215_a_festetics_palota_epitesevel_indult_a_pesti_magnasnegyed_tortenete
  4. A Palotanegyed titkai (We Love Budapest): https://welovebudapest.com/toplista/a-palotanegyed-titkai-bebarangoltuk-jozsefvaros-fouri-palotait
  5. Palotanegyed (Európa Belvárosa): https://www.europabelvarosa.hu/palotanegyed/
  6. Palotanegyedi barangolás (Józsefváros Újság): https://jozsefvarosujsag.hu/palotanegyedi-barangolas/
  7. Ahol a fegyveres felkelés elkezdődött – A Magyar Rádió ostroma (PestBuda): https://pestbuda.hu/cikk/20221023_ahol_a_fegyveres_felkeles_elkezdodott_a_magyar_radio_ostroma_oktober_23_an

Személyek

24 szócikk
SzemélyBabits Mihály1883–1941 · költő, író, műfordítóKöltő, író, műfordító; másfél évtizedig a Reviczky utca 7.-ben lakott.SzemélyBródy Sándor1863–1924 · író, drámaíróÍró, drámaíró; pályakezdőként a róla később elnevezett utcában lakott.SzemélyCs. Szabó László1905–1984 · író, esszéista, kritikusÍró, esszéista, a nyugati magyar emigráció vezéralakja; 1939 és 1949 között a Múzeum utca 9.-ben lakott.SzemélyCsapody Verabotanikus, tudományos illusztrátorCsapody Vera (1890–1985) botanikus, növényillusztrátor; a Baross utca 4.-ben élt, emlékhelye 2024 óta a Füvészkert bejáratánál.SzemélyFestetics György (1815–1883)politikus, főispán, a király személye körüli miniszterGróf Festetics György (1815–1883) politikus, a király személye körüli miniszter; Ybl Miklóssal építtetett pesti palotája nyitotta meg a Palotanegyed kiépülését.SzemélyHoránszky Nándor1838–1902 · ügyvéd, politikus, kereskedelemügyi miniszterHoránszky Nándor (1838–1902) ügyvéd, országgyűlési képviselő, néhány hétig kereskedelemügyi miniszter; halála évében utcát neveztek el róla a Palotanegyedben.SzemélyJókai Mór1825–1904 · íróÍró; a Baross utcában és a Bródy Sándor utcában is lakott, a Fiumei úti sírkertben nyugszik.SzemélyKádár Bélafestő, grafikusKádár Béla (1877–1956) festő, a berlini Sturm-kör magyar mestere; józsefvárosi születésű, 1912-től a Százados úti művésztelepen dolgozott.SzemélyKallós Ede1866–1950 · szobrászKallós Ede (1866–1950) szobrász, a századforduló termékeny köztéri alkotója, a Százados úti művésztelep egyik kezdeményezője.SzemélyKarinthy Frigyes1887–1938 · író, humorista, műfordítóÍró, humorista; a Népszínház utcában, majd a Reviczky utca 5.-ben lakott, itt írta meg az Utazás a koponyám körül című regényét.SzemélyKárolyi AlajosdiplomataGróf Károlyi Alajos (1825–1889) diplomata, a Pollack Mihály téri Károlyi-palota befejezője; apja, Károlyi Lajos kezdte az építkezést.SzemélyKatona József1791–1830 · drámaíróDrámaíró; pesti joghallgatóként a Szentkirályi utcában lakott, itt kezdett a Bánk bánhoz vezető munkába.SzemélyKosztolányi Dezső1885–1936 · költő, íróÍró, költő; 1907–1908-ban a Baross utca 4.-ben lakott.SzemélyKrúdy Gyula1878–1933 · író, újságíróÍró, újságíró; pályakezdőként a Palotanegyedben lakott, utca is viseli nevét.SzemélyMeinig Artúr1853–1904 · építészMeinig Artúr (1853–1904) szász születésű építész, az arisztokrácia kedvelt tervezője; a Wenckheim-palota és a Károlyi–Csekonics-palota fűződik nevéhez.SzemélyMikszáth Kálmán1847–1910 · író, újságíróÍró; élete utolsó éveiben a róla elnevezett tér 1. számú házában lakott.SzemélyMolnár Ferenc1878–1952 · író, drámaíróÍró, drámaíró; gyermek- és ifjúkorát a József körúton töltötte, A Pál utcai fiúk Józsefvárosban játszódik.SzemélyPilinszky János1921–1981 · költőKöltő; 1938–39-ben a Horánszky utca 27.-ben lakott, itt jelent meg első verse.SzemélyPollack Mihály1773–1855 · építészPollack Mihály (1773–1855) a magyar klasszicizmus vezető építésze; Józsefvárosban a Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia főépülete őrzi munkáját.SzemélySzabó Lőrinc1900–1957 · költő, műfordítóKöltő, műfordító; Babits munkatársaként egy ideig a Reviczky utca 7.-ben lakott.SzemélySzendrey Júlia1828–1868 · költő, író, műfordítóKöltő, író, műfordító; élete utolsó hónapjait a Horánszky utca 13.-ban töltötte.SzemélySzentkirályi Móricpolitikus, orvos, Pest polgármestereSzentkirályi Móric (1807–1882) politikus, orvos, 1868-ban Pest polgármestere; a Palotanegyedben lakott, 1887 óta utca viseli nevét.SzemélyWittner Mária1937–2022 · 1956-os forradalmár, politikai fogoly, országgyűlési képviselőWittner Mária (1937–2022) 1956-os forradalmár, halálra ítélt, majd kegyelmet kapott politikai fogoly, országgyűlési képviselő; 2016 óta Józsefváros díszpolgára.SzemélyYbl Miklós1814–1891 · építészÉpítész; első pesti palotáját, a Festetics-palotát a Palotanegyedben tervezte.

Helyek

28 szócikk
HelyAlmássy-palota (Ötpacsirta utca 2.)Épület · Ötpacsirta utca 2.Gróf Almássy Kálmán 1877-ben építtette Gottgeb Antal tervei szerint; 1954 óta az építészek székháza, a Magyar Építőművészek Szövetségének otthona.HelyBródy Sándor utcaUtca · Bródy Sándor utca (Múzeum körút – Gutenberg tér)A Palotanegyed legrégebbi utcája a Múzeum körúttól a Gutenberg térig fut; korábban Főherceg Sándor utca volt, ma Bródy Sándor író nevét viseli.HelyDarányi-palota (Lőrinc pap tér 3.)Épület · Lőrinc pap tér 3.Liebner Józsefné megbízásából Staerk Sándor tervezte bérház a Lőrinc pap téren; nevét későbbi lakójáról, Darányi István szeszkereskedőről kapta.HelyDegenfeld-palotabérházÉpület · Bródy Sándor utca 14. (Puskin utca – Pollack Mihály tér sarok)Ybl Miklós 1872–1874-ben egyetlen épületbe foglalta Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotáját és bérházát; később Odescalchi-palotaként is ismerték.HelyEsterházy-palota (Pollack Mihály tér 8.)Épület · Pollack Mihály tér 8.Baumgarten Antal tervezte eklektikus palota a Pollack Mihály téren; 1946–48-ban elnöki rezidencia, később a Magyar Rádió Márványtermének otthona.HelyFestetics-palotaÉpület · Pollack Mihály tér 3.Ybl Miklós palotája a Pollack Mihály téren – ezzel indult a pesti Mágnásnegyed kiépülése.HelyGólyavárÉpület · Múzeum körút 6–8. (Trefort-kert)Pecz Samu neogótikus, vörös téglás előadócsarnoka a Trefort-kertben (1897–1898); az elsőéves műegyetemistákról, a „gólyákról” kapta nevét.HelyHoránszky utcaUtca · Horánszky utcaA korábbi Zerge utca 1902-ben kapta Horánszky Nándor miniszter nevét; a szocializmus idején Makarenko utca volt, 1991-ben kapta vissza nevét.HelyJézus Szíve-templom (Mária utca 25.)Épület · Mária utca 25.A magyar jezsuiták központi temploma Kauser József tervei szerint épült, 1909. április 27-én szentelték fel; a rendház 1888–1890 között készült.HelyKárolyi Alajos-palota (Pollack Mihály tér 10.)Épület · Pollack Mihály tér 10.Ybl Miklós tervezte, szabadon álló főúri palota a Nemzeti Múzeum mögött; Károlyi Lajos kezdte, fia, Károlyi Alajos fejezte be.HelyKárolyi–Csekonics-palota (Múzeum utca 17.)Épület · Múzeum utca 17. / Reviczky utca 6.A Fellner és Helmer iroda neobarokk palotája 1881–1885 között épült Károlyi István és Csekonics Margit számára; 2021 óta a Károli Gáspár Református Egyetem használja.HelyKossuth Klub (Múzeum utca 7.)Intézmény · Múzeum utca 7.Az egykori Hadik-palotában 1955-ben nyílt értelmiségi klub; falai között alakult meg a Petőfi Kör, a nyolcvanas években ellenzéki fórumoknak adott otthont.HelyKrúdy Gyula utcaUtcaA Palotanegyed egykori Tavasz utcája, amely az itt is lakó Krúdy Gyula nevét viseli, falán az író bronz portrés emléktáblájával.HelyLőrinc pap térTér · Lőrinc pap térA Palotanegyed kis tere 1900-ban Scitovszky János prímásról kapta első nevét, 1951 óta a Dózsa-felkelés egyik vezetőjéről, Lőrinc papról nevezik.HelyMagyar Nemzeti MúzeumIntézmény · Múzeum körút 14–16.Pollack Mihály klasszicista főműve (1837–1847), 1848. március 15. helyszíne, a főrendiház egykori ülésterme és a nemzet ravatalozóhelye.HelyMagyar Rádió egykori székházaÉpület · Bródy Sándor utca 5–7.A Bródy Sándor utcai székház, ahol 1956. október 23-án kitört a fegyveres felkelés.HelyMikszáth Kálmán térTérA Palotanegyed egyik leghangulatosabb tere, 1911 óta viseli az itt lakó író nevét.HelyMúzeum Kávéház (Fechtig-ház, Bródy Sándor utca 2.)Épület · Bródy Sándor utca 2. (Múzeum körút sarok)Budapest egyik legrégebbi kávéháza 1876-ban nyílt Schodl Ádám vezetésével a Skalnitzky Antal tervezte Fechtig-házban, a Bródy Sándor utca sarkán.HelyMúzeumkertPark, kert · Múzeum körút 14–16.A Magyar Nemzeti Múzeum körüli park; 1855–1857-ben közadakozásból alakították ki, első fáit 1855 novemberében ültették el.HelyNemzeti Lovarda (egykori, Pollack Mihály tér)Épület · Pollack Mihály tér (egykori Ötpacsirta utca)Ybl Miklós tervezte, 1857–1858-ban épült lovarda a Nemzeti Múzeum mögött; a pesti arisztokrácia kedvelt helye volt, 1948-ban lebontották.HelyPál utcaUtca · Pál utcaA rövid józsefvárosi utca Molnár Ferenc regényéből vált világhírűvé; a grund helyén 1887 óta bérház áll, falán emléktábla.HelyPálffy-palota (Ötpacsirta utca 4.)Épület · Ötpacsirta utca 4. / Reviczky utca 2.Ybl Miklós 1867–1869-ben épült, manzárdtetős palotája az Ötpacsirta és a Reviczky utca sarkán; ma a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének otthona.HelyPollack Mihály térTér · Pollack Mihály térA Nemzeti Múzeum mögötti tér az egykori Ötpacsirta utcából alakult ki; 1874-től Esterházy, 1949-től Puskin utca, 1955 óta viseli Pollack Mihály nevét.HelyRégi Képviselőház (Olasz Kultúrintézet)Épület · Bródy Sándor utca 8.Ybl Miklós ideiglenes országházát 1865-ben mintegy három hónap alatt húzták fel; 1902-ig itt ülésezett a képviselőház, 1943 óta az Olasz Kultúrintézeté.HelySzentkirályi utcaUtca · Szentkirályi utcaAz egykori Ősz utca 1887 óta viseli Szentkirályi Móric, Pest utolsó választott polgármesterének nevét, aki a 10. szám alatt lakott.HelyTrefort-kertIntézmény · Múzeum körút 4–8.Az ELTE Múzeum körúti kampusza a régi egyetemi füvészkert helyén; épületei 1870 és 1898 között épültek, 2017 óta történelmi emlékhely.HelyWenckheim-palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)Épület · Szabó Ervin tér 1.Neobarokk főúri palota a Szabó Ervin téren, 1931 óta a fővárosi könyvtár központja.HelyZichy-palota (Lőrinc pap tér 2.)Épület · Lőrinc pap tér 2.Zichy Nándor gróf 1899-ben épült neobarokk palotája a Lőrinc pap téren; 2009 óta négycsillagos szálloda működik benne.

Emléktáblák

10 szócikk
EmléktáblaB. Kopp Judit emléktáblája (Bródy Sándor utca 2.)Bródy Sándor utca 2. · avatás: 2003A Bródy Sándor utca 2. falán 2003 óta fehér márványtábla jelzi B. Kopp Judit faszobrász szülőházát; bal oldalán saját alkotása nyomán készült bronz dombormű.EmléktáblaBabits Mihály emléktáblája (Reviczky utca 7.)Reviczky utca 7. · avatás: 1948Domborműves kőtábla a Reviczky utca 7. falán, ahol Babits másfél évtizedig lakott.EmléktáblaCs. Szabó László emléktáblája (Múzeum utca 9.)Múzeum utca 9. · avatás: 2022. 09. 21.2022-ben avatott tábla az író egykori Múzeum utcai lakóházán.EmléktáblaKádár Béla emléktáblája (Bródy Sándor utca 17.)Bródy Sándor utca 17. · avatás: 1977 (megújítva 2023)A festő utolsó lakóhelyén, a Bródy Sándor utca 17.-ben 1977-ben avatott, Szabó Iván készítette tábla 2023-ban megújult.EmléktáblaKatona József emléktáblája (Szentkirályi utca 23.)Szentkirályi utca 23. · avatás: 1930 vagy 1931 (a források eltérnek)Horváth Géza domborműves táblája Tiborc-alakkal, Katona egykori pesti lakóhelyén.EmléktáblaKrúdy Gyula emléktáblája (Krúdy Gyula utca 22.)Krúdy Gyula utca 22. · avatás: 1958Vigh Tamás bronz portrés táblája az íróról elnevezett utcában.EmléktáblaMikszáth Kálmán emléktáblája (Mikszáth Kálmán tér 4.)Mikszáth Kálmán tér 4. · avatás: 1937Kallós Ede 1937-es domborműves táblája a Mikszáth téren.EmléktáblaMolnár Ferenc emléktáblája (József körút 83.)József körút 83. · avatás: 19581958 óta jelzi a házat, ahol az író gyermek- és ifjúkorát töltötte.EmléktáblaPilinszky János emléktáblája (Horánszky utca 27.)Horánszky utca 27.M. Szűcs Ilona 1999-ben avatott bronz portrédomborműves táblája a költő 1938–39-es lakóhelyén.EmléktáblaSzendrey Júlia emléktáblája (Horánszky utca 13.)Horánszky utca 13. · avatás: 2021. 09. 06.2021-ben avatott tábla a ház falán, ahol a költő élete utolsó hónapjait töltötte.

Művek

2 szócikk

Események

Idővonal
  1. 1847
    1847. július (építés: 1837–1847)Elkészül a Magyar Nemzeti Múzeum épülete

    1847 nyarára készült el a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete, tíz évvel az alapozás után.

  2. 1848
    1848. március 15.Népgyűlés a Nemzeti Múzeumnál a forradalom napján

    1848. március 15-én délután több ezer pesti gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Petőfi beszédet mondott.

  3. 1858
    1858. január 7.Megnyílik a Nemzeti Lovarda

    Ybl Miklós tervei szerint épült fel a Nemzeti Lovaregylet lovardája, amely 1858. január 7-én nyílt meg a mai Pollack Mihály téren.

  4. 1861
    1861; 1865–1866; 1867–1902A főrendiház a Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezik

    1861 és 1902 között a Nemzeti Múzeum díszterme az országgyűlés ülésterme is volt: előbb a képviselők, 1867-től 1902-ig a főrendek tanácskoztak itt.

  5. 1866
    1866. április 14.Megnyílik az ideiglenes Képviselőház a Sándor utcában

    1866. április 14-én tartotta első ülését a képviselőház Ybl Miklós rekordidő alatt felépült Sándor utcai épületében; itt ülésezett 1902-ig.

  6. 1877
    1877. október 4.Megnyílik az Országos Rabbiképző Intézet

    1877. október 4-én kezdte meg működését a Bérkocsis utcai Rabbiképző, amely ma a kontinentális Európa legrégebbi, ma is működő rabbiképző intézménye.

  7. 1893
    1893Felállítják Arany János szobrát a Múzeumkertben

    1893-ban a Nemzeti Múzeum főbejárata előtt felállították Stróbl Alajos ülő Arany János-szobrát, a Múzeumkert legismertebb emlékművét.

  8. 1894
    1894. március 30.Kossuth Lajos ravatala a Nemzeti Múzeumban

    1894. március 30. és 31. között a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel a Torinóban elhunyt Kossuth Lajost; április 1-jén temették el.

  9. 1909
    1909. április 27.Felszentelik a Jézus Szíve-templomot

    1909. április 27-én szentelték fel a jezsuiták Kauser József tervezte Mária utcai templomát; ugyanabban az évben önálló magyar jezsuita rendtartomány jött létre.

  10. 1911
    1911. július 20.A Reviczky tér Mikszáth Kálmán tér lesz

    1911. július 20-án a Reviczky teret az itt élt Mikszáth Kálmánról nevezték el, egy évvel az író halála után.

  11. 1928
    1928. október 25.A Magyar Rádió beköltözik a Sándor utcai Stúdiópalotába

    1928. október 25-én avatták fel a Magyar Rádió józsefvárosi stúdióépületét a mai Bródy Sándor utcában, amely évtizedekig a rádiózás központja maradt.

  12. 1931
    1931. április 21.A Fővárosi Könyvtár beköltözik a Wenckheim-palotába

    1931 tavaszán a Wenckheim-palotában nyílt meg a Fővárosi Könyvtár központja, négy évvel az épület megvásárlása után.

  13. 1944
    1944A Rabbiképző épülete SS-gyűjtőtábor lesz

    A német megszállás után, 1944-ben az SS lefoglalta a józsefvárosi Rabbiképző épületét, és gyűjtőtáborrá alakította; könyvtárát kifosztották.

  14. 1948
    1948Lebontják a Nemzeti Lovardát

    1948-ban a háborúban megsérült Ybl-féle Nemzeti Lovardát a műemlékvédők tiltakozása ellenére lebontották; helyére később a Magyar Rádió irodaháza épült.

  15. 1956
    1956. október 23.A Magyar Rádió ostroma

    1956. október 23-án este a Bródy Sándor utcai Rádiónál dördültek el a forradalom első lövései.

  16. 2006
    2006. szeptember 19.Összecsapások a Köztársaság téren és a Blaha Lujza téren (2006)

    2006. szeptember 19–20-án éjjel tüntetők az MSZP Köztársaság téri székházához vonultak, majd a Blaha Lujza téren csaptak össze a rendőrséggel.

← Nyolcpédia – józsefvárosi lexikon

FELHÍVÁS! Közeleg a tél! Tartsd a kaput ZÁRVA! Nyomtasd ki a plakátot a házadba! Színes példányt az info@nyolcadik.hu címre küldött e-mailben igényelhet. Plakát letöltése