Kerepesdűlő

A Kerepesdűlő Józsefváros északkeleti része, amelyet a Fiumei út, a Baross tér, a Thököly út, a Verseny utca, a Dózsa György út, a Kerepesi út, az Asztalos Sándor út és a Salgótarjáni utca fog közre. A negyed nagyobb részét két nagy kiterjedésű, a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő terület foglalja el: a Keleti pályaudvar és a Fiumei úti sírkert, amelyet a köznyelv ma is Kerepesi temetőként ismer.

A temető létrehozásáról 1847-ben döntött Pest városa, a sírkert 1849-ben nyílt meg, és a pesti temetők 1860-as összevonása után a város fő temetőjévé vált. Az első ismert személyiségek, akiket itt temettek el, Egressy Béni, Garay János és Vörösmarty Mihály voltak. A sírkert rangját a nemzeti gyász nagy eseményei alapozták meg: 1870-ben ide temették újra Batthyány Lajos grófot, 1876-ban Deák Ferencet búcsúztatták, és a székesfőváros 1885-ben dísztemetővé nyilvánította. Kossuth Lajos 1894-es temetése minden korábbinál nagyobb tömeget vonzott, mauzóleuma 1909-re készült el, és ma is az ország legnagyobb síremléke. A mintegy 56 hektáros sírkert a magyar szobrászat és síremlékművészet szabadtéri gyűjteményének is tekinthető.

A temető 20. századi története a politikai fordulatokat is tükrözi. 1956 októberében itt temették újra Rajk Lászlót, 1959-ben pedig átadták a Munkásmozgalmi Panteont. Az Országgyűlés 2013-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította a sírkertet, amelynek gondozását a Nemzeti Örökség Intézete látja el. A fal túloldalán, a Salgótarjáni utcai zsidó temető 1874-ben nyílt meg, és a pesti oldal legrégebbi fennmaradt zsidó temetője; Lajta Béla tervezte síremlékei és egyiptizáló sírkövei miatt művészettörténeti jelentőségű.

A negyed másik pólusa a Baross téri Keleti pályaudvar, amelyet 1884. augusztus 16-án adtak át Központi személypályaudvar néven. A csarnokot Rochlitz Gyula tervezte, vasszerkezetét Feketeházy János, belső falképeit Lotz Károly és Than Mór festette; a „Keleti” nevet 1892 körül kapta az erdélyi és balkáni irányú vonalak után. A villanyvilágítást már megnyitásakor a Ganz gyár szállította.

A pályaudvar 2014 óta a 2-es és a 4-es metró közös csomópontja, az 1990-es és 2000-es években felújított csarnok és a Baross tér környéke pedig a kerület legforgalmasabb részei közé tartozik. A Kerepesdűlő így egyszerre a nemzeti kegyelet csendes szigete és a főváros egyik legzsúfoltabb közlekedési kapuja.