A Práter utca Szigony utcán túli szakaszán álló, zöldes klinkertéglával burkolt lakóházcsoportot a környéken „papi házakként” emlegetik. A helyén eredetileg kétholdas kert terült el, amelyet a 19. század második felében a Pesti Központi Papnövelde Alapja szerzett meg; szemináriumkertként vagy papnöveldei kertként ismerték, és még egy 1903-as térkép is Papnövelde-kertként jelöli. A területen volt a Papgödör néven emlegetett mélyedés, egy kiszáradt tó medre is.
A kertet 1910-ben felparcellázták, majd 1911–1912-ben felmérték, hol lehetne munkás- és szükséglakásokat építeni. A házakat 1912-ben építette fel az egyház által létrehozott Józsefvárosi Bérház Részvénytársaság, Tőry Emil és Pogány Móric tervei alapján. A cél a szerény jövedelmű városi lakosság, a „kisemberek” lakhatásának biztosítása volt.
Az épületek belső utcák mentén szerveződnek; ezek 1912-ben a Lósy Imre, a Lippay György, a Telegdy János és a Kemény Zsigmond nevet kapták, mára azonban közülük csak a Lósy Imre utca maradt meg. A lakások többnyire 50–80 négyzetméteresek, belmagasságuk három méter fölötti.
A vakolatlan, tartós, halványzöld téglaburkolat szögletes, tömbszerű megjelenést kölcsönöz a házaknak, amelyet a helyi sajtó a legókockákhoz hasonlított. Az együttes a Losonci negyed egyik jellegzetes, 20. század eleji épületcsoportja.
Források
- Józsefváros Újság – A Práter utcai papi házak, mintha legóból lennének: https://jozsefvarosujsag.hu/a-prater-utcai-papi-hazak-mintha-legobol-lennenek/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.