A főváros súlyos lakáshiánya a kispénzű állami és városi tisztviselőket is sújtotta. Egy 1871-es, sikertelen egyleti próbálkozás után 1883-ban alakult meg mintegy háromszáz taggal a Házépítő Tisztviselők Egyesülete, amely a fővárostól kedvezményes áron kapott telkeket az Üllői úti vámon túl. A korábban marhalegelőként, katonai gyakorlótérként és lóvásártérként használt terület az Orczy-kerttel volt szomszédos; a telkekért négyszögölenként mindössze 50 krajcárt kellett fizetni.

Elsőként Kaiser Nándor háza készült el, lakói 1886 júliusában költöztek be; az első ütemben 117 telket osztottak ki, a másodikban további 95-öt. A keskeny, hosszú parcellákon földszintes vagy emeletes családi házak épültek, a főváros ingyen adott facsemetéket az utcák fásításához. Kezdetben csak tisztviselők lakhattak itt, 1887-től azonban bárki bérelhetett szobát.

A telep gyorsan saját közösségi életet alakított ki: 1889-ben tartották az első bált, 1892-ben megalakult a kaszinó, 1905-től évente rendezték a híres rózsabált. Elemi iskoláját Lechner Ödön tervezte, 1911-ben megnyílt a későbbi Széchenyi István Gimnázium, ahol Babits Mihály is tanított. A telepet „a legintelligensebb falu” néven emlegették, de a „Porvár” gúnynév is ráragadt; mintájára több vidéki városban is létesült tisztviselőtelep.

A pontos beköltözési napot (július 20.) csak egy forrás közli.